Magyar és bolgár akcentus az angol beszédben

Ez egy szubjektív cikk, kizárólag saját megfigyeléseim alapján.

Mint minden idegen kiejtés esetében, a magánhangzók terén érezhető legjobban az akcentus.

Csak azokat a hangzókat írom le, melyeknál az általános ejtés eltér a helyes angol ejtéstől.

A0 (free): a bolgárok számára természetellenes jelenség a hosszú magánhangzó hangsúlytalan szótagban, így amikor ez a hang hangsúlytalan szótagban szerepel, azt vagy a kelleténél rövidebben ejtik ki vagy pedig egy j-t toldanak az i után.

A9 (moon): ugyanaz, mint az előző esetben, a bolgárok számára természetellenes jelenség a hosszú magánhangzó hangsúlytalan szótagban, azt vagy a kelleténél rövidebben ejtik ki vagy pedig két rövid u-t ejtenek.

B1 (city): mind a magyarok, mind a bolgárok sima magyar i-t mondanak helyette.

B9 (good): a magyarok a kelleténél zártabban ejtik minden helyzetben, ráadásul jellemzően hosszabban is, míg a bolgárok hangsúlytalan szótagban hiba nélkül ejtik, hagsúlyos szótagban pedig ugyanazt a hibát követik el, mint a magyarok, de hosszabbítás nélkül.

C2 (open): a magyarok a kelleténél jóval előrébb és nyíltabban ejtik, magyar e-t vagy ö-t mondanak, a bolgárok ejtése kevésbé hibás: a kelleténél nyitottabban ejtik hangsúlytalan szótagban, hangsúlyos szótagban pedig zártabban és kicsit hátrébb.

A csak a brit angolban előforduló D2 (bird) és E3 (but) hangot a bolgárok ugyanúgy ejtik, mint a C2-t, míg a a magyarok az előbbit ö-nek, az utóbbi á-nak mondják. (Az amerikai ejtésben mindkettő helyett C2 van.)

D0 (men): a bolgárok hibátlanul ejtik, a magyar a kelleténál nyíltabban, Magyar e-t mondanak helyette. CO: az előbbi allofónja egyes ejtésekben,

F0 (man): a magyarok zártabban ejtik, Magyar e-t mondva, a bolgárok jellemzően roved Magyar á hanggal mondják.

F3 (father): a Magyarok és bolgárok is a kelleténél előrébb ejtik, magyar á-t mondva, a bolgárok túl röviden, amennyiben hangsúlytalan szótagban van.

F9 (hot): ez csak a brit ejtésben fordul elő, az amerikaiban F3 van helyette, a magyarok vagy magyar a-t vagy o-t mondanak helyette, a bolgárok röved magyar á-t mondanak helyette.

magyar

bolgár

Kettőshangzók:

• előfordul mind az amerikai, mind a brit angolban: eɪ, aɪ, ɔɪ, aʊ,


• csak a brit angolban van jelen: ɪə, eə, ʊə, əʊ,


• csak az amerikai angolban van jelen: oʊ.

A magyarok a ɪ-t nem tartalmazó kettőshangzókból rendszerint két szótagot csinálnak, vagy egy darab hosszú magángangzóként ejtik azt, az első elemet megnyújtva. A bolgárokra ez utóbbi hosszabbítás nem jellemző. Mindkét esetben természetesen ugyanaz érvényes, mint a táblázatban megjelenített egyeshangzóknál.

De térjünk ki a mássalhangzókra is röviden. Itt nem mellékelek táblázatokat, mivel sokkal kevesebb az eltérés.

Mindkét nyelv számára ismeretlen az angol θ és ð hang (ezeket az angol írás egyformán, th-val jelöli). Ehhez kapcsolódik az angol t és d ejtése is, melyek alveoláris hangok az angolban, míg a magyarban és a bolgárban denti-alveolárisak. Ezért angol füllel a magyar/bolgár t/d ejtése az angol θ/ð és angol t/d KÖZÖTT van. Így mind a bolgárok, mind a magyarok az angol t/d ejtésénél érintik a fogsort, ami hibás, viszont a th - θ és ð - ejtése esetében vagy sima t/d ejtődik, vagy egyenesen sz/z.

Az angol veláris ŋ szintén szokatlan mindkét nyelv számára. Ez a hang megvan mind a bolgárban, mind a magyarban, de kizárólag k és g előtt jelenik meg, viszont angolul megjelenhet máshol is. Ezért a magyarok és a bolgárok ezt a hangot n-nek helyettesítik, amikor nem k és g előtt van.

A w hang ismeretlen mind a bolgárban, mind a magyarban, de a bolgároknak ez a hang nem okoz semmilyen gondot, így helyesen ejtik. (Ennek érdekes okai vannak, de most nem térek ki rá.) A magyarok jellemzően v-vel vagy u-val helyettesítik.

Az angol r helyes ejtése beszédhibának számít mind a bolgárban, mind a magyarban. Jellemzően mind a magyarok, mind a bolgárok könnyedén utánozzák, de a nem-raccsolók jellemzően "normál" magyar/bolgár r-t mondanak helyette,

Érdekes eset az angol l úgynevezett "dark l" (dentialveoláris l) nevű allofónja. Magyarul ilyesmi nem létezik, a magyarok minden esetben magyar l-t (alveoláris közelítőhang) mondanak, akkor is, amikor dark l lenne angolban. A bolgárban viszont a "normál" angol l-t ejtik rosszul, azt vagy dentialveolárisan vagy w-ként ejtve.

S még egy jelenség: a hehezet, melyek kötelezően következnek az angol cs, k, p, t hangok után bizonyos helyzetekben. Bár hehezet nincs se a bolgárban, se a magyarban, ez könnyedén utánozható. A gond inkább az szokott lenni, hogy a bolgárok és a magyarok ott is hehezetet igyekeznek ejteni, ahol nem kellene.