tag:blogger.com,1999:blog-72802057449627301492024-03-14T00:34:52.195-07:00maxval2015maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.comBlogger255125tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-53364041316341127442021-08-31T14:12:00.001-07:002021-09-03T02:02:27.441-07:00új cikkek<p> Minden új cikk <a href="http://bircahang.org/">itt</a> lesz ezentúl.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="1800" height="142" src="https://1.bp.blogspot.com/-eBhXhSd5L9o/YTHkXXL7_RI/AAAAAAAA2fU/dJhhhopQewI-IfhUO4kSX1i8vX4bip7gQCLcBGAsYHQ/s320/fbn21.png" width="320" /></a></div><br /><p><br /></p>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-37555130514209891702015-12-31T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.687-08:00Balkáni muszlimokA külső szemlélő nem érti gyakran, mi az oka annak, hogy a Balkánon a muszlim hit automatikusan <strong>kizáró ok</strong> egyes nemzetekhez való tartozást illetően.<a name='more'></a><br/><br/>Ez egyfajta etnovallási ok, hasonlóan a zsidókhoz, ahol a judaizmustól eltérő vallás felvételével a zsidó ember kizárja magát a zsidó népből (azaz ateista lehet, ez nem gond, de más vallású nem). Ez máig így van: a messianisztikus zsidókat (azaz a Jézusban hívő, de magukat továbbra is zsidónak tekintőket) és a különféle más keresztény felekezetekhez csatlakozott zsidót a zsidó közösség radikális része idegennek tekinti, de még a mérsékeltek is legalábbis gyanúsnak, akkor is, ha a zsidó ember keresztény hite valamilyen keresztény cionista, radikálisan diszpenszacionalista<em>*</em> újprotestáns felekezetű (mint amilyen pl. Magyarországon Hit Gyülekezete).<br/><br/>A Balkánon ugyanez van mérsékelt formában: azaz a nemzettag felvehet bármilyen vallást, <strong>csak az iszlámot nem veheti fel</strong>, ez az a vallás, mellyel kizárja magát a közösségből.<br/><br/>A történelmi oka ennek az, hogy a balkáni népek az iszlámot elsősorban mint a <strong>törökök vallását</strong> fogták fel. Mind a bolgár, mind a szerb népmesékben gyakori kifejezés a „török hit”, s az iszlámra való áttérést gyakran „törökké válásnak” tekintették. Ezt erősítette a Török (pontosabban: Oszmán) Birodalom alkotmányos rendje, mely vallási alapú volt: voltak teljesjogú alattvalók és korlátozott jogállású alattvalók. Minden muszlim teljesjogú alattvaló volt, nemzetiségtől függetlenül: Törökországban nem létezett nemzetiségi alapú diszkrimináció, minden muszlim alattvalónak teljesen azonos jogai és lehetőségei voltak, pl. a szultán után második számú tisztséget, a nagyvezéri posztot gyakrabban töltötték be nem-törökök, mint törökök, s muszlim hitre áttért külföldinek is megvolt minden esélye a fényes karrierre, de gondolhatunk akár a kései XIX. századi eseményekre is, amikor pl. a Magyarországon sokat dicsért lengyel áruló, Józef Bem az iszlám felvétele után Murad pasa néven a mai szíriai Aleppói Kormányzóság vezetője lehetett.<br/><br/>A Balkánra az iszlám kizárólag a török hódítással került, a XIV. századtól kezdődően.<br/><br/>A fő terjedési módszerei:<br/><ul><br/> <li>muszlimok (elsősorban, de nem kizárólag törökök) betelepülése,</li><br/> <li>erőszakos térítés - bár az iszlám teológia tiltja a keresztények erőszakos térítését, a valóságban ezt sokszor nem tartották be egyes túlbuzgó muszlimok,</li><br/> <li>önkéntes áttérés - ennek fő oka teljes jogú alattvalói státusz elérése, s terméeszetes gazdasági előnyök megszerzése volt: a muszlimok többek között mentesültek a legtöbb adó alólt többek között, valamint jogosultak voltak földbirtokra.</li><br/></ul><br/>Muszlimok betelepítése sosem történt a vazallus államokban és a határvidékeken, ezért ilyesmi nem volt se Magyarországon, se Horvátországban, se Erdélyben, se Havasalföldön, se Moldovában. Az ilyen területekre csakis tisztségviselők és katonaság ment, de sosem volt szervezett telepítés.<br/><br/>Az <strong>önkéntes áttérés</strong> fő területe Albánia és Bosznia volt. Az <strong>albán</strong> földbirtokosok tömegesen vették fel a muszlim hitet, hogy megtarthassák földbirtokaikat az új, török rendben is, majd példájukat követte a lakosság többi része is. Csak egyes vidékeken maradt meg a többségi keresztény hit az albánok körében. Ma az albánok 80-85 %-a muszlim.<br/><br/>A másik ilyen terület <strong>Bosznia</strong>. Ott államvallássá vált és egyben a lakosság nagy részének hitéve lett a bogumilizmus – ez egy keresztény alapú, de valójában a kereszténységgel ellenkező tanítású, erősen szinkretikus vallás. A bogumilok teljes egészében át is tértek a török uralom alatt az iszlámra. Ők a mai bosnyákok elődei.<br/><br/>Hol a legmagasabb a Balkánon a muszlimok aránya? Természetesen Törökországban (99,6 %), Koszovóban (96,2 %), Albániában (68,4 %) – e 3 országban ez az abszolút többségi vallás. Etnikailag a törökországi muszlimok törökök, kurdok és arabok.<br/><br/>Koszovóban a muszlimok 95 %-a albán nemzetiségű, a többi: cigány, bosnyák, török és<strong>gorán</strong> (róluk még lesz szó).<br/><br/>Albániában a muszlimok 99 %-a albán nemzetiségű albán, a többi cigány.<br/><br/>Érdekes eleve a Balkánon a cigány helyzet: jellemző, hogy egyes cigány törzsek áttértek az iszlámra, míg mások nem. Jellemzően alkalmazkodtak a többségi lakossághoz e tekintetben, ezért albán és török környezetben a cigányok jellemzően muszlimok lettek, míg máshol maradtak keresztények.<br/><br/>A másik véglet, ahol alig vannak muszlimok. A korabeli Habsburg Birodalom területéről minden muszlim ki lett űzve a törökellenes harcok után. A mai Szlovénia pedig sosem volt oszmán uralom alatt. Horvátországban jelenleg a muszlimok aránya 1,6 %, Szlovániában pedig 3,3 % - ezek azonban modernkori bevándorlók, elsősorban a volt Jugoszlávia idejében történt belső vándorlás eredménye.<br/><br/>Románia szintén kiűzte az eleve kevés muszlim lakosságot a török uralom vége (1877) után, jelenleg Romániában alig 0,3 % muszlim, ezek is szinte mind a Romániához csatolt volt bolgár területeken (<strong>Dobrudzsában</strong>) – a muszlimok tatár és török nemzetiségűek.<br/><br/>Görögország azonnal felszabadulása után, még a XIX. sz. elején kiűzte az összes muszlimot, muszlim lakosság csak azokon a területeken maradt, melyek csak később kerültek görög fennhatóság alá. De ezekről az új területekről is történt egy masszív muszlim kitelepítés Törökországban az I. vh. után. Ennek eredményeképpen ma alig a lakosság 1,0 %-a muszlim Görögországban, ezek fele török és cigány, másik fele pedig pomák (róluk még lesz szó).<br/><br/>A szerbiai helyzet hasonló. Az ország felszabadulásakor minden muszlimt kiűztek, muszlim lakosság csak azokon a területeken maradt, melyek csak később kerültek szerb fennhatóság alá. Jelenleg a muszlimok aránya 3,1 %. Felük albán, másik felük cigány, bosnyák, gorán és „<strong>muszlim nemzetiségű</strong>” (róluk szintén még lesz szó).<br/><br/>Az albánok kivételével minden más balkáni népnél az iszlámra való áttérés megszüntette a közösséget az eredeti nemzetiséggel. Erre a legjobb példa Bosznia esete, ahol a lakosság egy része előbb áttért ortodox vagy katolikus vallásáról a bogumilizmusra, majd pedig arról az iszlámra. Sem a katolikus horvátok, sem az ortodox szerbek számára nem volt elfogadható az áttértekkel való közösség. Így az új boszniai – eredendően szerb és horvát származású - muszlimok gyakorlatilag nemzetiségi identitás nélkül maradtak, új identitásuk maga az iszlám lette, miközben szláv nyelvüket (<strong>BHMSZ</strong>) megőrizték. Ez az állapot évszázadokig tartott, csak a XX. sz. végén kezdett kialakulni az új bosnyák nemzeti identitás.<br/><br/>Természetesen Bosznián kívül is történtek áttérések az iszlámra. Az eredmény mindenhol ugyanaz volt: <strong>nemzetiség nélküli</strong> emberek, akik megőrizték nyelvüket, s fő identitásuk maga az iszlám vallás lett. E népesség sorsa tehát ugyanaz lett, mint a bosnyákoké, de a legutolsó momentum nélkül: azaz nem történt meg semmilyen új nemzeti identitás kialakulása, máig a fő identitásuk az, hogy muszlimok.<br/><br/>Ezeket az embereket Macedóniában ma <strong>torbes</strong>eknek nevezik, Szerbiában és Koszovóban goránoknak, Bulgáriában és Görögországban <strong>pomák</strong>oknak. Közös jellemző: bolgárul beszélnek (a goránok inkább egyfajta bolgár-szerb átmeneti nyelvjárást), s nem tekintik magukat egyetlen más nemzetiség részének. (Macedóniában természetesen ezt a lakosság macedón nyelvűnek tekintik, de ez már a bolgár-macedón nyelvvita ügye, melyre nem térnék ki.)<br/><br/>Ezt a nemzetiség nélküli lakosságot a volt Jugoszlávia területén az utóbbi időben a bosnyákok igyekeznek saját lakosságuknak tekinteni, de – bár a történet hasonló – a legtöbb érintett nem tekinti magát bosnyáknak sem, hiszen semmi köze Boszniához. Hozzá kell tenni azért, hogy bizonyos sikert elértek a bosnyákok, pl. Montenegróban a „muszlim nemzetiségűek” egy kisebb része magát ma már bosnyáknak mondja, anélkül, hogy közvetlen köze lenne Boszniához.<br/><br/>Montenegróban jelenleg a lakosság 18,5 %-a muszlim. E lakosság háromnegyede albán és bosnyák (zömében „valódi” bosnyák), egynegyede magát „muszlim nemzetiségűnek” tekinti. Ezt a „muszlim nemzetiség” kategóriát Tito vezette be hivatalosan Jugoszláviában, az összes olyan jugoszláv ember számára, aki iszlám alapon határozta meg magát. Boszniában – mint említettem – ebből nőtt ki a bosnyák nemzetiség, míg máshol maradt ez az állapot. (Jelenleg Bosznia-Hercegovina lakosságának 41,6 %-a muszlim, szinte teljes egészében ezek bosnyákok.)<br/><br/>Macedóniában a lakosság 33,8 %-a muszlim. Ezek háromnegyede albán. A többi zömében török és cigány. (Érdekesség: a macedóniai cigányok egy része magát nem cigány, hanem egyiptomi nemzetiségűnek nevezi.) S a muszlimok kb. 10 %-a a fent már említett pomák vagy torbes (a kettő ugyanaz, csak az előbbi inkább bolgár, a másik inkább macedón szóhasználat).<br/><br/>A torbes/pomák abban különbözik a bosnyáktól a gyakorlatban, hogy bolgár anyanyelvű, míg a bosnyákok pedig szerb (BHMSZ) nyelvűek. A goránok pedig a kettő között ingadoznak, azaz pl. a dél-koszovóiak inkább bolgár nyelvűek, míg a dél-szerbiaiak inkább szerb nyelvűek. (Valójában a két nyelv nyelvjárási kontinuumot alkot, azaz nagyon nehéz az elhatárolás.)<br/><br/>Természetesen létezik a muszlim identitásúak egy részénél az asszimilációs igény. Macedóniában megfigyelhető, hogy a torbesek egy része igyekszik elalbánosodni. A montegrói bosnyákosodást már említettem.<br/><br/>Ami a bosnyákokat illeti, a nemzeti identitás már létezik, de mivel alig 30 éve, ez igencsak zsenge valami. A kereszténységet felvevő bosnyák ma is azonnal szerb vagy horvát lesz nagyon gyorsan, azaz egy mai bosnyák előtt csak két lehetőség van vallásilag: az iszlám vagy az ateizmus.<br/><blockquote>Boszniai vicc ezzel kapcsolatban, ami a valóságban nem vicc, mert ez a valóság:<br/><br/>Két ember beszélget:<br/><br/>- Te milyen vallású vagy?<br/><br/>- Semmilyen. Ateista vagyok.<br/><br/>- S azon belül milyen ateista vagy: ortodox ateista, katolikus ateista, vagy muszlim ateista?<br/><br/>- Ateista ateista vagyok.<br/><br/>- Ne viccelj, olyan nem létezik.</blockquote><br/>Magyar vonatkozású érdekesség. Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar irányítása idején a magyar <strong>Kállay Béni</strong> volt 1882-1903 között a felelős a tartomány irányításáért. Ő megpróbálta propagálni hosszasan az egységes és vallásfüggetlen boszniai nemzet elképzelését, de természetesn kudarcot vallott: ezt sem a horvátok, sem a szerbek, sem a „muzulmán nemzetiségűek” nem akarták.<br/><br/>Végül a bulgáriai helyzet. A lakosság 11,2 %-a muszlim. Bulgária az <strong>egyetlen balkáni ország</strong>, ahonnan nem lettek kiűzve a muszlimok az ország török uralom alól való felszabadulása után, bár a muszlimok kb. harmada-fele elhagyta önként az országot, s később is volt többször kitelepülési hullám. (Erőszakos kitelepítés 1989-ben volt, pár hónapon keresztül.) A bulgáriai muszlimok kb. 75 %-a török, 10 %-a cigány, s 15 %-a pomák.<br/><br/>A bulgáriai pomákok egy része igyekezett a törökökhöz asszimilálódni. Más rész elhagyta vallását, ami a bolgárrá válást és a bolgárok általi befogadást jelentette automatikusan. Korábban voltak próbálkozások saját pomák állam alapítására is, lásd erről <a href="http://bircahang.org/tamrasi-koztarsasag/">itt</a>.<br/><br/>A világ leghíresebb részben pomákja a modern török állam megalapítója, <strong>Kemal Atatürk</strong>, aki anyai ágon pomák volt. (Apai ágát illetően az egyik nem megerősített elmélet szerint apja iszlám hitre tért tesszaloniki zsidó család sarja volt.)<br/><br/>A pomák szó egyébként eredetileg gúnynév, az oszmán időkben a bolgárok a „törökké vált” kifejezésen kívül még a „mohamedánosott” szót is használták az iszlámot felvevő bolgárokra, e szó rövidítés a „pomák” szó, de ma már maguk a pomákok is használják a szót, azaz elvesztette eredeti negatív élét. A kommunista Bulgáriában a hivatalos szóhasználat rájuk a „bolgár-muszlim” volt, de ez a hétkönapi életben se akkor, se ma nem használatos. A régi dolgok ma is hatnak: <strong>egy bolgár egyszerűen nem lehet muszlim</strong>.<br/><br/><em>*a diszpenszacionalizmus egy újprotestáns nézet, melynek lényege nagyon röviden: Istennek két szövetsége van, egy régi Mózesen keresztül, s egy új Jézuson keresztül, s mindkettő érvényes, azaz a hívő zsidónak nem szükséges elfogadnia Jézust az üdvösséghez, a judaizmus továbbra is nyitott út – ezzel szemben a korai és a hagyományos keresztény tanítás kategórikusan elutasítja ezt az álláspontot, s azt hirdeti, hogy Jézussal a judaizmus hamis vallássá vált, azaz hívő zsidónak lenni immár ugyanúgy nem út az üdvösséghez, ahogy bármely más vallás hívének lenni sem az, az egyetlen út tehát Jézus mindenki számára</em>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-7224684640991678052015-12-30T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.701-08:00TortarendelésHa Magyarországon is olyan emberelnyomó rend uralkodna, mint ami manapság az USA-ban igyekszik egyre inkább előretörni, vajon mi történne?<a name='more'></a><br/><br/>Bemegy egy vásárló az egyik budapesti kóser cukrászdába, s tortát rendel. Kéri, hogy a cukrászat Hitler képet tegye a tortára marcipánból, s írja rá: „éljen Hitler!”. A vevő nyomatékosan felhívja a cukrászat figyelmét, hogy horogkereszt semmiképpen se kerüljön a tortára, az ugyanis tiltott jelkép, márpedig ő messzemenően törvénytisztelő ember.<br/><br/>Bíróság, per. Ítélet?<br/><br/>Aztán másnap egy, katolikus teológiát végzett nő követeli, hogy legyen felszentelve katolikus papnak.<br/><br/>Bíróság, per. Ítélet?<br/><br/>Majd egy férfi jelentkezik sztriptíztáncosnői állásra, s nem veszik fel.<br/><br/>Bíróság, per. Ítélet?<br/><br/>Ez jutott eszembe arról, hogy egy amerikai keresztény cukrászatot megbüntették, fizessen 130 ezer dollár kártérítést két homokos nőnek, mert megtagadta nekik esküvői torta készítését, a két nő nevével és két női marcipán figurával...maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-75337836338327887132015-12-30T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.673-08:00Léteznek-e palesztínok?A zsidókérdéssel sajnálatos módon terhelt magyar közéletben furcsa módon központi téma egy idegen kontinens jelentéktelen ügye: létezik-e a palesztín nép?<a name='more'></a><br/><br/>A két véglet: a <strong>ballibek</strong> és a <strong>szélsőjobbosok</strong>. Természetesen ez nem mondható el mindenkiről ezen eszmerendszerek hívei közül, de mégis általános jelenség, hogy az átlag magyar ballib azonosul a szélsőséges zsidó nacionalisták érvelésével, míg az átlag magyar szélsőjobbos pedig azonosul a szélsőséges palesztín nacionalisták érveivel.<br/><br/>Az egyik vélemény szerint a palesztín nép <strong>kitalált, mesterséges nép</strong>, a valóságban nem létezik. A másik álláspont szerint pedig a palesztín egy <strong>ősi nép</strong>, mely évezredek óta a mai Izrael területének őslakossága.<br/><br/>Valójában mindkét álláspont abszurd és nem felel meg a valóságnak.<br/><br/>A <strong>palesztín szélsőséges álláspont</strong> hamis. Nem igaz, hogy a mai palesztínok az ókori filiszteusok utódai. A két nép között nem létezik semmilyen kontinuitás. Természetesen a filiszteusok nyilván nem haltak ki nyom nélkül, vérük ott kering sok mai népben, köztük a zsidókéban és a palesztínokében is természetesen, de nem létezik kontinuitás.<br/><br/>A mai palesztín nép az arab nép része, <strong>identitása arab</strong>. Az arab nép esetében sajátosság, hogy kettős identitás van, azaz egy arab és egy helyi identitás.<br/><br/>A mai Izrael területe a XV. századtól az I. vh. végéig török terület volt. A török állam <strong>vallási alapon</strong> állt, nem ismerte a nemzetiségi eltéréseket. Palesztína muszlim arab lakosai így teljes jogú állampolgárok voltak, míg a keresztény arabok (és a zsidók) másodrendűek. A török birodalom arab alattvalói csak a XIX. sz. közepe táján kezdtek el harcolni a központi kormányzat ellen, e harc központja Egyiptom volt, mely sikeresen ki is vívott egyfajta speciális, autonóm jogállást a birodalmon belül.<br/><br/>A közel-keleti ázsiai arabok identitása ekkor még egységes volt, nem létezett külön jordán, libanoni, palesztín, sőt a mai dél-szíriai területeken szír identitás sem. Nyelvileg is közösség volt: azonos arab nyelvjárást használt ez a lakosság, sőt máig ez a helyzet. Viszont ez a közös arab identitás gyakorlatilag csak a muszlim arabokra vonatkozott, a nem-muszlimok (azaz a keresztény arabok) voltak azok, akik – bár nyelvileg szintén arabok voltak – jobban kihangsúlyozták saját speciális identitásukat. A nagy többség egyszerűen csak arab volt.<br/><br/>A <strong>külön identitások kialakulása</strong> az I. vh. után indult meg. Törökország elvesztette minden területét a térségben: a mai Libanon és Szíria francia irányítás alá került, míg a mai Izrael és Jordánia pedig brit irányítás alá.<br/><br/>A palesztín identitás kezdete az a pillanat (1921), amikor a britek elkezdik külön kezelni a mai Jordánia és a mai Izrael területét. Ekkor kezdődik el az önálló palesztín identitás, melynek azonban szükséges van még 2 nemzedéknyi időre, hogy megerősödjön. Gyakorlatilag a döntő pillanata a zsidó állam megalapítása a térségben, ez az ami végleg összekovácsolja az új identitást.<br/><br/>Azaz a palesztín nép egy létező, fiatal nép. Kezdete 100 éve lehetett, stabilizálódása még kevesebb ideje.<br/><br/>A <strong>szélsőséges zsidó álláspont</strong> szintén hamis. Nem igaz, hogy a mai palesztínok csak arabok és nincs helyi identitásúak, ill. az sem igaz, hogy a mai palesztínok egyszerűen jordánok.<br/><br/>Úgyszintén abszurdum az az érv, hogy mivel nem létezett korábban palesztín identitás, így az most sincs. Minden nemzeti identitásnak van kezdete. Zsidók sem léteztek az i. e. XIX. sz. előtt, s aztán lettek.<br/><br/><strong>Nincs olyan időpont az emberi történelemben</strong>, melyről azt lehetne mondani, hogy az előtt még kialakultak új népek, de utána már nem.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/plstn.gif" rel="attachment wp-att-10867"><img class="aligncenter size-full wp-image-10867" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/plstn.gif" alt="plstn" width="432" height="216" /></a><br/><br/>Íme két, a palesztínokhoz hasonlóan új, XX. századi nép: a bosnyákok ésa macedónok. A párhuzam a palesztínokkal még abban is állt, hogy e népek kialakulása előtt is létezett a bosnyák és a macedón szó: Bosznia és Macedónia minden lakosára, pont ahogy a palesztín szó is Palesztína minden lakosát jelentette korábban, nemzetiségi megkülönböztetés nélkül.<br/><br/>A <strong>macedón</strong> nép kezdete a XIX. sz. vége, amikor az akkori Bulgária felszabadult a török uralom alól, viszont az akkori Macedóniában maradt a török elnyomás. Ez a csírája a külön identitásnak, megerősödéséhez azonban kellett még sok minden, leginkább a mai Macedónia jugoszláv uralom alá kerülése 1913-ban, majd Tito nemzetiségi politikája. A XX. sz. 60-as éveitől beszélhetünk egyértelműen macedón népről.<br/><br/>A <strong>bosnyákok</strong> esete hasonló. Bosznia-Hercegovina 1878-ban osztrák-magyar igazgatás alá kerül. Ezzel megszakad a közvetlen kapcsolat a törökökkel. Míg Bosznia-Hercegovina keresztény (szerb és horvát) lakossága egyértelműnek szerbnek és horvátnak tekinti magát, a muzulmánok számára – akik BHMSZ-anyanyelvűek – nem lehetséges egyik nemzethez való csatlakozás sem: mint muszlimok nem lehetnek se szerbek, se horvátok, de törökök se lehetnek, mivel anyanyelvük nem török. Lassan megindul az önálló identitás kialakulása. A folyamat itt még lassabb, csak a XX. sz. 70-es éveiben kezd valóban megerősödni a bosnyák nemzeti identitás, s csak a 40 éve beszélhetünk valóban bosnyák nemzetiségű emberekről.<br/><br/>S lám: ma vannak bosnyákok és macedónok. Pedig mindkettő a palesztínoknál is <strong>újabb</strong> nép.<br/><br/>Tehát népek elhalnak és keletkeznek, a múltban is, a jelenben is.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-46833672331566740102015-12-29T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.659-08:00Orbán értékelése<span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Kértek, írjam le az Orbán-kormányzat 5 legfontosabb pozitív eredményét és 5 legnagyobb hibáját.</span><a name='more'></a><br/><br/><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"> </span><br/><br/><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az 5 legnagyobb eredménye:</span><br/><ul><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">megtörte a liberális vélemény- és médiaterrort az országban,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">merész baloldali intézkedések meglépése: a magánnnyugdíjvagyon visszavétele a nép kezébe a profitéhes pénztárak karmából, bankadók, a közműszolgáltató monopolisták szarvának letörése, a valutahitelezőknak két pofon lekeverése,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">az ország érdekeinek merész képviselete a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">az egyoldalú, nyugati, euroatlanista orientáció béklyójának szétzúzása, nyitás keletre,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">baloldali orientáció: a kisember felé fordulás a nemzetközi nagytőke minden óhajnak lesése helyett.</span></li><br/></ul><br/> <br/><br/><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">S az 5 legnagyobb hiányosság:</span><br/><ul><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">a ballib idióta jelképes politika ellenében saját,szintén idióta jelképes politizálás, lásd értelmetlen szoborállítgatások, felesleges új alkotmány, rossz egyházi törvény, stb.,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">a ballib korrupció letörése helyett párhuzamos fideszes korrupció éltetése,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">a budapesti önkormányzati választási szabályok értelmetlen, öncélú megváltoztatása,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">a sport abszurd mértékű támogatása,</span></li><br/> <li><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">a szociális elem teljes száműzése az adórendszerből: az adócsökkentés helyes, de szükséges lenne egy 0 %-os második kulcs a minimálbér szintjéig.</span></li><br/></ul>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-5232148415161098932015-12-29T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.647-08:00Sorsdöntő évAz elmúlófélben lévő év lesz az, melyet a jövőben a zuhanó liberalizmus fordulóévének fognak hívni.<a name='more'></a><br/><br/>A csődött mondott, antihumánus liberális statusquo ellenfelei sikeresen megerősödtek, mind a jobb-, mind a baloldali szegmensben.<br/><br/>Nyugat-Európában erősödnek a népi érdekeket képviselő mozgalmak, a háttérhatalmista középjobb és középbal liberális pártok lassan, de biztosan elvesztik a talajt elnyomó csizmájuk alól.<br/><br/>A nemzetközi helyzet is fokozódik, nem mint a filmbéli viccben, hanem ténylegesen. A nyugat képtelen volt bedarálni a kínai gazdaságot, utolsó szánalmas akciójuk – az „esernyős forradalom” – akkorát bukott, mintha Soros György száz banánhéjon csúszott volna el. Közben Oroszország sikeresen kivédte az ellene irányuló sokadik hiszteroliberális gyarmatosító próbálkozást az ukrán és a szír fronton, s mára Oroszországot fogcsikorgatva ugyan, de kénytelenek elismerni a nyugati hatalmak. Mindez megadja a háttérbeli erőt minden más ország számára is: Dél-Afrika és Latin-Amerika nagyobb része mára felmondta a liberális szerződést. A korábban mindig nyugatpárti Izrael is egyre jobb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal, Washington minden tiltakozása ellenére.<br/><br/>Közép-Európában pedig egy sokrétű, de a legfontosabb kérdésekben egységes cseh-lengyel-magyar-szlovák tömb látszik kialakulni, mely pajzsként áll ellen Brüsszellel szemben.<br/><br/>A liberális rend omlik, mert nem állta ki az idők próbáját.<br/><br/>Minden magyar számára büszkeség forrása, hogy Magyarország e folyamatoknak nem passzív szemlélője, hanem aktív szereplője. A magyar kormányzat szerényen ugyan, de aktívan segíti a hatalmas háttérfolyamatokat helyes irányba. Ezért a bátorságért le a kalappal a magyar kormány előtt!<br/><br/>De ne gondoljuk, hogy a csatát az emberiség megnyerte, ehhez ugyanis még sok idő kell. Még csak a pozitív folyamatok elején vagyunk. A háttérhatalom nem alszik, s nem nyugszik bele vereségébe. Jelenleg a háttérhatalmista támadások három fő fronton várhatók:<br/><ul><br/> <li>környezetvédelem terén: hamis zöld jelszókkal igyekszik a fejlett világ gátolni a fejlődő államok növekedését, e harcnak apró magyar vetülete a Paks II. elleni hisztérikus harc: a nyugat nem akar Paks II.-t, mert nem akarja, hogy Magyarországnak olcsó, tiszta energia álljon bőségesen a rendelkezésére, ez esetben ugyanis nem fogja vásárolni a méregdrága idegen energiát,</li><br/> <li>a vallás terén: a Vatikánt ideiglenes megszállás alatt tartó argentín sámánista- ateista sómen hatalmas károkat okoz, sajnos a katolicizmuson kívül is, nagyon fontos ezért nem hinni ennek a miniantikrisztusnak,</li><br/> <li>a legnagyobb veszély természetesen a háború: sose lehet tudni, mikor fogja egy végső kétségbeesésbe eső nyugati vezető a gombot, ezért nagyon fontos, hogy az emberiség haladó része hatékonyan fegyverkezzen, ez ugyanis a világbéke záloga.</li><br/></ul><br/>A lényeg azonban mégi: van ok a derűlátásra!maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-23040509499679945402015-12-28T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.633-08:00Az internet mint a nép fegyvereAz internet fő hatása mára: <strong>demokratizálta</strong> az elitizált, kevesek kezében lévő média-elefántcsonttornyot.<a name='more'></a><br/><br/>Az internet eredeti célja mi volt? (Mármint miután kikerült a katonai területről.) Az, hogy hatékony: <strong>liberális propagandaeszköz</strong> legyen, melyet az ellenérdekelt felek nem tudnak leállítani. De a tőke pénzéhsége ezúttal a nép érdekét segítette elő: a számítógépes technika hihetetlen árcsökkkenése lehetővé tette, hogy a nép <strong>átvegye</strong> az internet feletti hatalmat. S ez alig 10 év alatt ment végbe.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/inet.jpg" rel="attachment wp-att-10854"><img class="alignleft size-full wp-image-10854" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/inet.jpg" alt="inet" width="300" height="250" /></a>Most pedig a liberális világelit pánikban fetreng: hogyan tudná valahogy <strong>visszavenni</strong> a netet a néptől? De nem megy, nem tudja, s az egyes próbálkozások - lásd gyerekpornó, terrorizmus, stb. elleni "harc" - átlátszóak, s mindenki számára világos a rendszerurak igazi szándéka.<br/><br/>Azaz napjaink fontos eredménye: az internet megalkotói ellen fordult: liberális propagandaeszközből a népi, antiliberális szabadságeszmék <strong>hatalmas fegyvere</strong> lett.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-51032572565030687742015-12-26T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.610-08:00Az antiszemitizmus csökkenéseAz utóbbi pár egyik pozitív fejleménye Magyarországon az antiszemitizmus drasztikus csökkenése.<a name='more'></a><br/><br/>Nagy részben ez <strong>Orbán érdeme</strong>, természetesen a körülményeket nem Orbán teremtette meg, de kihasználta azokat pozitív módon. Ezért mindenképpen le a kalappal előtte, mert ezzel az egyik fő magyar szellemi probléma kezdett megoldódni.<br/><br/><strong>Történelmi okokból</strong> a magyar nemzettudat fontos eleme a német- és zsidóellenesség. Teljesen <strong>természetes</strong>, hogy amikor egy népet idegenek uralnak, az idegen népek ellen kialakul egyfajta zsigeri előítélet és utálat. Míg azonban a németellenesség a világháború után gyakorlatilag teljesen eltűnt, a zsidóellenesség megmaradt, még azután is, hogy - Rákosi bukásával - a zsidók hatalma a magyarok felett a <strong>múlté maradt</strong>.<br/><br/>Ezt a jelenséget mindig súlyos problémának tartottam, olyasminek, ami hátráltatja a modern, mai körülményekre adandó válaszok megszületését. Ugyanis a különféle zsidó összeesküvési elméletek semmire se jók, csak arra, hogy meggátolják az embereket a valóság elemzésében.<br/><br/>A rendszerváltozás után természetesen ismét megjelent nyíltan az addig csak <strong>lappangó</strong> antiszemitizmus. Ezt nagyban erősítette az is, hogy a zsidóság szinte egy emberként állt be a<strong> liberalizmus</strong> mögé, amit sok magyar úgy értékelt mint a zsidóság magyarellenességét igazoló tényt. Ez persze tévedés, a világon mindenhol jellemző tény, hogy a kisebbségek igyekeznek mindig olyan erőket támogatni, melyek a legkevésbé támogatják a többség nemzeti ébredését - ennek oka azonban nem valamiféle gonoszság, hanem egyszerűen <strong>önvédelmi reakció</strong>.<br/><br/>Orbán második kormánya - 2010 - óta az állami vezetés azonban <strong>sikeresen megosztotta</strong> az addig monolit tömbként szereplő zsidó hangadókat, ami rádöbbentette lassan a magyar többséget: a magyarországi zsidóság különböző típusú emberekből áll, s nem képeznek semmiféle egységes, szinte ellenséges erőt. Ugyanúgy nem alkotnak valamiféle titkos, felülről irányított egységes egészet, ahogy a magyarok sem. Mára a magyarországi zsidóság egyes nagy ikonemberei, mint <strong>Konrád</strong> és <strong>Kertész</strong>, a <strong>kormányzatot támogató</strong> álláspontokat hangoztatnak. Más oldalról ugyanez volt az LMP megalakulása és fennmaradása, a pártelnök ott szintén zsidó, aki bátran szakított az addigi ballib tabukkal és <strong>zsidóként dobott kesztyűt</strong> a ballib agytröszt pofájába.<br/><br/>Az idei <strong>menekültkérdés</strong> hatalmas segítséget nyújtott mindenben. Több emberrel is volt dolgom, aki ennek hatására vizsgálta felül korábbi antiszemita nézeteit: vajon <strong>Izrael politikája</strong> és helyzete nem önvédelem-e bizonyos szempontból, hasonlóan a magyar kormányzat által megépített, rendkívül hatásosnak bizonyult <strong>határfalhoz</strong>?<br/><br/>Elindult tehát egy fontos, hatásos folyamat. Azt hiszem, ez így lassan az antiszemitizmus teljes <strong>marginalizációjához</strong> fog elvezetni.<br/><br/>A ballib agytröszt persze mindent megtesz most az antiszemitizmus fennmaradása érdekében, hiszen nyűszítve érzi: ezzel elvesztette egyik hatalmas <strong>fegyverét</strong>.<br/><br/> maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-14320174389669326222015-12-26T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.533-08:00A legsikeresebb marginális vallásokA legsikeresebb új marginális és szinkretikus vallások.<a name='more'></a><br/><br/>Marginális vallások alatt azokat a vallásokat értjük, melyek valamely létező vallás alapján jöttek létre, de az alapvallás alapvető tanításával szakítottak, mégis magukat azzal a vallással azonosítják, magukat annak “igazi”, “helyes”, “tiszta” változatának tekintik, viszont ezek a vallások ezeket az új vallásokat nem ismerik el.<br/><br/>A szinkretikus vallások pedig azok, melyek több vallás elemeiből igyekeznek újat létrehozni, s magukat is újnak tekintik.<br/><br/>Természetesen a legtöbb vallás eleve <strong>egészben vagy részben</strong> szinkretikus, hiszen jellemzően nem a semmiből jöttek létre.<br/><br/>A kereszténység pedig története korai szakaszában <strong>marginálisnak is nevezhető</strong> a judaizmushoz képest, hiszen a korai keresztények magukat kijavított judaizmusnak tartották, nem új vallásnak. A kereszténység csak az I. sz. végén kezdte magát nyilvánvalóan <strong>elhatárolni</strong> a judaizmustól. Természetesen ekkor is a kereszténység tartotta magát az eredeti judaizmus örökösének, míg a korabeli judaizmust pedig az eredeti judaizmustól eltérő tévtanításnak.<br/><br/>Célom a legnagyobb (= legsikeresebb) új vallásokat bemutatni. Új alatt azokat értve, melyek az utóbbi 200 év során jöttek létre. Íme a 15 legnagyobb csoport!<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A keresztény alapon létrejött új vallások, itt <strong>6 csoportot</strong> lehet felsorolni.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Mormonizmus</strong> – 1830-ban alakult amerikai vallás. Jelenleg a világban <strong>16 millió</strong> mormon van, ezek közül 15,5 millió a legnagyobb mormon felekezethez tartozik (tulajdonképpen, amikor hétköznapi nyelvben mormonokról beszélünk, akkor csak ezt a felekezetet értjük alatta).<br/><br/>A legtöbb mormon természetesen az USA-ban él, 6,5 millió, az amerikaiak kb. <strong>2 %</strong>-a mormon vallású. Arányukat illetően a mormonok a legsikeresebbek egyes kis óceániai szigetországokban (Cook-szk., Kiribati, Marshall-szk., Niue, Tonga, s a két Szamoa), ahol jellemzően 10-15 % közti eredményt értek el. Magyarországon, ahol jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás kb. 4 ezer mormon van, a hivatalos statisztika szerint, mely azonban a kilépett tagokat is nyilvántartja. Ez eleve probléma a mormon statisztikáknál: a mormonok ugyanis – bár létezik náluk a kilépés intézménye, ellentétben a kereszténységgel – a hivatalos nem kilépett, de gyakorlatban a felekezetet elhagyott tagokat továbbra is tagokként tartják nyilván.<br/><br/>A mormonizmus az úgynevezett “<strong>visszaállító mozgalom</strong>” vadhajtása. A XVIII. század végi amerikai protestantizmusban jelent meg a “protestantizmus elleni protestantizmus” mozgalma, azaz ugyanúgy, ahogy a protestantizmus – saját értelmezése szerint – “megtisztított”a a katolicizmust a XVI. sz. elején a tévtanoktól, most – a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején – ismét meg kell újítani a protestantizmust is, mivel az nem tisztította meg eléggé a katolicizmust, sőt maga is új hibákat halmozott fel. Ez az újraállító vagy visszaállító mozgalom lényege: úgymond “bibliai alapokra” helyezni a kereszténységet, visszállítani az <strong>eredeti kereszténység</strong>et.<br/><br/>Az újraállító mozgalomból több új, népesebb és kisebb felekezet is származott, legnagyobb részük megmaradt normál, protestáns felekezetnek (ill. a helyes szó rájuk: újprotestáns), ezek megtartották a keresztény alaptanítást. Egy rész azonban radikálisan szakított a keresztény tanítással. ezek közül a legnagyobb mai csoport a mormonizmus.<br/><br/>A mormonizmus tanítása szerint az Atya és a Fiú <strong>1830</strong>-ben felszentelték Joseph Smithet, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban<strong> rossz útra tévedt</strong> egyházat.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jsfv.jpg" rel="attachment wp-att-10814"><img class="aligncenter size-full wp-image-10814" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jsfv.jpg" alt="jsfv" width="250" height="431" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>mormon rajz: Joseph Smith, a mormonizmus alapítója előtt megjelenik az Atya és a Fiú</em></p><br/>A mormonizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:<br/><ul><br/> <li>a mormonizmus nem hisz keresztény értelemben vett teremtő Istenben, ugyanis azt tanítja, a világ mindig létezett, azt nem kellett tehát megteremteni,</li><br/> <li>a mormonizmusban számtalan isten van, nem egy, az istenek valójában volt emberek, nem keresztény értelemben vett teremtők,</li><br/> <li>a mormonizmusnak nem a Biblia az egyetlen szentírása,</li><br/> <li>a mormonizmusban Jézus csupán egy a sok isten közül, ő csak az emberiség istene, de ebben is csak másodrendű isten, mivel az elsőrendű isten az Atya, aki teljesen önálló entititás Jézushoz képest,</li><br/> <li>a mormon Szentháromság nem azonos a keresztény Szentháromsággal, a mormonok számára a Szentháromság csupán a három “emberi isten” közös neve,</li><br/> <li>a mormonizmus abban hisz, hogy vezetői próféták és látnokok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a felsőbbrendű szellemi erőkkel, azaz az isteni kinyilatkoztatás nem zárult le Jézussal,</li><br/> <li>vannak bűnök, melyeket Isten sem tud megbocsátani,</li><br/> <li>Jézus Amerikában is hirdetett feltámadása után az indiánok között,</li><br/> <li>az amerikai indiánok egy része valójában zsidó származású.</li><br/></ul><br/>A mormonok elsősorban furcsa szokásaikról ismertek, ezek között talán a legbizarrabb a <strong>halottak keresztelése</strong>. A mormonizmus alaptanítása volt a kötelező<strong> többnejűség</strong> is, de ezt a fő mormon felekezet a XIX. sz. vége óta nem gyakorolja.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A XX. sz. eleji újprotestantizmus pünkösdista ágának vadhajtása az <strong>unitárius pünkösdizmus</strong>. Több felekezetre oszlik manapság, összesen <strong>15 millió</strong> körüli a tagsága. Fő területe a vallás kialakulási területe, azaz az USA és Kanada, de ma már az egész világon jelen vannak.<br/><br/>Egyetlen fő eltérésük a keresztény pünkösdistákhoz képest, hogy nem fogadják el a Szentháromságot, hanem a késő ókori <strong>szabeliánus</strong> eretnekség álláspontján állnak, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak az egyetlen isteni személynek.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A XIX. sz. végi újprotestantizmus adventista ágának vadhajtása a<strong> jehovizmus</strong>, hivatalos nevén Jehova Tanúi. 1870-ben alakult meg az USA-ban, ahol ma is van a központja. A tagsága világszerte kb. <strong>9 millió</strong> fő, ebből kb. 1,5 millió amerikai. Messze a legsikeresebb marginális vallás Magyarországon, ahol a XX. sz. elejétől jelen van, jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás, jelenlegi tagsága kb. 25 ezer fő. Valószínűleg ez az egyetlen marginális vallás, mely <strong>a világ összes országában</strong> jelen van, még Szaúd-Arábiában és Észak-Koreában is működnek (természetesen illegálisan).<br/><br/>A mormonizmustól eltérően a jehovizmus nagyon szigorú tagságát illetően, azaz a tanítástól eltérő tagokat expressz módon kizárják.<br/><br/>A jehovizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:<br/><ul><br/> <li>az ókori áriánus tanok elfogadása: elutasítja a Szentháromságot, az egyetlen Isten a jehovisták szerint az Atya, Jézus csupán az Atya első teremtménye,</li><br/> <li>1914-ben már megtörtént Jézus második eljövetele, a mennyei királyságot a 144 ezer első Jehova Tanúja irányítja,</li><br/> <li>államellenesség, mivel a jehovizmus szerint az állam Sátán műve,</li><br/> <li>saját Biblia-fordítás, mely kijavítja a Biblia “hibáit”,</li><br/> <li>a jehova Tanúi vezetősége kapcsolatban áll Istennel. akl folyamatosan közli utasításait, azaz a kinyilatkoztatás folyamatos.</li><br/></ul><br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jwc.jpg" rel="attachment wp-att-10815"><img class="aligncenter size-full wp-image-10815" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jwc.jpg" alt="jwc" width="510" height="700" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a jehovisták tanítása szerint Jézust nem kereszten, hanem cölöpön végezték ki</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Világ Fénye Egyház</strong> – mexikói alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1926-ban felszentelta Joaquín Gonzálezt, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Azaz ismét a mormon “recept”, de tanításában kevésbé távolodott el a kereszténységtől. Világszerte <strong>3 millió</strong> tagja van, a legtöbb, 1,5 millió Mexikóban.<br/><br/>A csoport alapvetően pünkösdista tanokat vall, a következő eltérésekkel:<br/><ul><br/> <li>nem fogadja el a Szentháromságot, hanem a késő ókori szabeliánus eretnekség álláspontján áll, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak a személynek.</li><br/> <li>a vezetőséget apostoloknak tekintik, akik egyedül képesek helyesen értelmezni a Bibliát, s őket szentekhez hasonló tisztelet illeti őket.</li><br/></ul><br/>A felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/luz.jpg" rel="attachment wp-att-10816"><img class="aligncenter size-full wp-image-10816" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/luz.jpg" alt="luz" width="400" height="477" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>az egyház szereti a meglepő stílusú építészetet: ez a központi templomuk</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Krisztus Egyháza</strong> (leginkább filipinó nevén ismert más nyelveken is: Iglesia ni Cristo) - a mormon “recept” ismét. Fülöp-szigeteki alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1914-ban felszentelte Félix Manalót, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Tagsága kb. <strong>3 millió</strong>, elsősorban a Fülöp-szigeteken, ahol a lakosság 3 %-a az egyház tagja.<br/><br/>Fő sajátosságai:<br/><ul><br/> <li>Szentháromság-tagadó nézetrendszer,</li><br/> <li>Jézust egyszerű prófétának tekinti.</li><br/> <li>a felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.</li><br/></ul><br/>Az egyház komoly erőt képvisel a Fülöp-szigeteken, politikai befolyása is jelentős.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ni.jpg" rel="attachment wp-att-10818"><img class="aligncenter size-full wp-image-10818" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ni.jpg" alt="ni" width="495" height="472" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>központi templomuk</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Egyesítő Egyház</strong> – koreai felekezet, 1954-ben lett megalapítva egy protestáns vallású koreai, Mun Szun Mjun által, akinek 16 éves korában megjelent Jézus és felszólította őt fejezze be a befejezetlen munkát. Tagsága kb. <strong>2 millió</strong>.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/moon1.jpg" rel="attachment wp-att-10819"><img class="aligncenter size-full wp-image-10819" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/moon1.jpg" alt="moon1" width="635" height="442" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>az alapító</em></p><br/>Sajátosságai:<br/><ul><br/> <li>a Biblián kívül szentírás az alapító főműve is,</li><br/> <li>Mun maga Jézus második eljövetele,</li><br/> <li>Mun és felesége, mint a tökéletes család képesek az egyéneket megtisztítani bűneiktől,</li><br/> <li>hit a szellemidézésben.</li><br/></ul><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/moon2.jpg" rel="attachment wp-att-10820"><img class="aligncenter size-full wp-image-10820" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/moon2.jpg" alt="moon2" width="620" height="387" /></a><br/><br/>A hírekben leginkább többezres csoportos esküvőivel szokott szerepelni.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>Az <strong>iszlám</strong> esetében két csoport említhető meg.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>Az <strong>ahmadi</strong> vallás 1889-ben lett megalapítva a mai Pakisztánban. Ma világszerte kb. 10 millió híve van. A lgetöbben Pakisztánban vannak, kb. <strong>4 millió fő</strong>. Arányaiban a legtöbb ahmadi Sierra Leonében van, a lakosság 8 %-a.<br/><br/>Az alapító Mirza Gulam Ahmad a mai Indiai területén született egy muszlim vallású gadag család gyerekeként, 47 éves korában magát prófétának kiáltotta ki, majd messiásnak, amiután 54 évesen megalapított a szerinte igazi iszlámot. Az iszlám egyik ága sem tekinti magához tartozónak az ahmadizmust.<br/><br/>Különbségek az ahmadizmus és az iszlám között:<br/><ul><br/> <li>az ahmadik Mirzát Mohamed második, javított reinkarnációjának tartják, míg a muszlimok hamis tanítónak, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges.</li><br/> <li>az ahmadik szerint Isten küldhet új prófétát is a jövőben, míg a muszlimok szerint Mózes és Jézus után Mohamed volt az utolsó próféta.</li><br/> <li>mindkét vallás elismeri Jézust prófétának, de míg a muszlimok azt tanítják, hogy meghalt a kereszten, az ahamdik szerint Jézus túlélta, majd Kasmírba költözött, ahol aztán idős koráig élt,</li><br/> <li>az ahmadik elfogadnak minden vallást isteni eredetűnek, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet,</li><br/> <li>az ahmadik Izrael Államot a vallási ígéretek beteljesüléseként értelmezik, míg a muszlimok Izraelt tisztán politikai szerveződésként fogják fel,</li><br/> <li>az ahmadik elutasítják a fegyveres dzsihádot a hitért, harcot csak önvédelem esetében fogadnak el,</li><br/> <li>a muszlim szent várások mellett az ahmadik Mirza szülővárosát is szent városnak tekintik,</li><br/> <li>az ahmadik megalapították saját kalifátusokat, mely azonban kizárólag vallás szervezet.</li><br/></ul><br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ahm.jpg" rel="attachment wp-att-10821"><img class="aligncenter size-full wp-image-10821" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ahm.jpg" alt="ahm" width="500" height="300" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a központ Londonban</em></p><br/>Az ahmadizmust szinte az összes hivatalosan muszlim országban üldözik. Ezért a felekezet központját Pakisztánból Angliába helyezte át.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ahmj.png" rel="attachment wp-att-10822"><img class="aligncenter size-full wp-image-10822" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ahmj.png" alt="ahmj" width="548" height="355" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>ez Jézus sírja az ahmadik szerint (Szrinagar, India)</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Bahaizmus</strong> – Perzsiában, 1844-ben alakult meg. Alapítója Szejid Ali Muhammad Sirazi, perzsa kereskedő, aki Isten küldöttének nyilvánította magát. Világszerte kb. <strong>5 millió</strong> tagja van, központja a XIX. sz. vége óta a mai Izrael területén van. A legtöbb bahai Indiában él, ott kb. a lakosság 1 %-át alkotják.<br/><br/>Különbségek a bahaizmus és az iszlám között:<br/><ul><br/> <li>a bahaizmus elfogad minden vallást isteni eredetűnek, minden vallásalapítót prófétának ismer el, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet ismerik el, valamint csak Mózest, Jézust és Mohamedet,</li><br/> <li>a bahazimus a mozgalom alapítóját prófétának és Isten megtestesülésének, valaminek annak két utódját prófétának tekintik, míg a muszlimok hamis tanítóknak tekintik őket, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges, ezen kívül a muszlimok szerint Isten nem testesülhet meg,</li><br/> <li>a bahazimus hisz a lélekvándorlásban, az iszlám nem,</li><br/> <li>a bahazimus szerint az összes emberi vallásnak egyesülnie kell, ennek kezdete a bahaista vallás,</li><br/> <li>a bahaizmus elfogadja a Bibliát és Koránt szentírásként, azonban azt vallja, hogy a bahaizmus alapítójának művei szintén szentírások, sőt azok a Biblia és a Korán felett állnak,</li><br/> <li>a bahaizmus vallási célként hisz a világállam, világkormány, egységes pénz, közös nemzetközi nyelv felállításában,</li><br/> <li>a bahazimus elutasítja a fegyveres dzsihádot a hitért, valamint bármilyen erőszakor, szigorúan pacifista a vallás</li><br/> <li>a bahaizmusban a nők is betölthetnek vallási funkciót, ez alól csak a szervezet legfelsőbb vezetésében való tagság kivétel, melybe csak férfiak választhatók be.</li><br/></ul><br/>Szülőhazájában, Iránban a vallás be van tiltva. Iránban az iszlámon kívül csak a judaizmus, a kereszténység és a zoroasztranizmus engedélyezett vallás, azokban ezek számára is tilos a muszlimok közti térítés.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bahai.jpg" rel="attachment wp-att-10823"><img class="aligncenter size-full wp-image-10823" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bahai.jpg" alt="bahai" width="750" height="500" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>központjuk Izraelben</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A budhizmusnak nagyon sok alcsoportja van, de itt is megjelentek marginális csoportok, melyek a budhizmus alapján állva hoztak létre új, szokatlan tanításokat. Budhista alapon egyébként nehezebb marginálissá válni, mert a budhuista nézeteket szélesek és elfogadnak sokféle álláspontot, azaz nincs a kereszténységnél vagy az iszlámnél meglévő szigorú dogmatika. Ennek ellenére egyes csoportoknak ez mégis sikerült.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Szokka Gakkai</strong> (jelentése: értékteremtés) – 1930-ban alapított japán vallás, kezdetben budhista iskola, lassan kezdett a budhizmustól idegen tanításokat felvenni. Tagsága kb. <strong>10 millió</strong>, ebből 8 millió Japánban.<br/><br/>Magát a XX. századi viszonyokra reformált “igazi budhizmusnak” tekinti. Tanításának fő eleme a feltétlen pacifizmus és a hit, hogy mindenki lelkében budha. Az alapítók és a vezetőség írásait szentírásoknak tekintik.<br/><br/>A vallásnak saját pártja van Japánban, mely a parlamenti mandátumok kb. 8 %-ával rendelkezik.<br/><br/>https://www.youtube.com/watch?v=JAup-OdMy4Y<br/><p style="text-align: center;"><em>külsőre úgy néznek ki, mintha Németh Sándor megcsinálta volna a Vidám Vasárnap budhista verzióját...</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A <strong>kaodaoizmus</strong> vietnámi eredetű vallás, Ez már nem tisztán budhista alapú, erős konfuciánus elemeket is felhasznál. <strong>1926</strong>-ban lett megalapítva. Tagsága kb. <strong>5 millió</strong>, 80 %-a Vietnámban. Vietnám lakosságának 5 %-a ezt a vallást követi. Alapítója isteni kinyilatkoztatás alapján alapította meg a vallást. Politikai szerepet vállalt a csoport, küzdött a francia gyarmatosítók ellen, majd a vietnámi polgárháborúban az észak-vietnámi oldalon állt. A vietnámi egyesülés után lemondtak politikai tevékenységükről.<br/><br/>Sajátosságok:<br/><ul><br/> <li>a budhista pacifizmust elutasítja, olyannyira, hogy az egyháznak saját fegyveres csapatai is voltak, melyek a japánok oldalán küzdöttek a világháború alatt,</li><br/> <li>a keresztény egyházszervezethez hasonló struktúra és istentiszteleti helyek,</li><br/> <li>két főistenük van, egy férfi és egy nő, a Legfelsőbb Lény és a Szentanya,</li><br/> <li>budháknak tekinti Mózest, Konfuciuszt, Jézust, Mohamedet, valamint saját alapítóját is.</li><br/> <li>szentként tisztelnek egyes történelmi személyiségeket, köztük Lenint.</li><br/></ul><br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cd.jpg" rel="attachment wp-att-10826"><img class="aligncenter size-full wp-image-10826" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cd.jpg" alt="cd" width="800" height="534" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>fő templomuk Vietnámban</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Csondoizmus</strong> – koreai alapítású vallás, budhista és konfuciánus elemeket is felhasznál. alapítása <strong>1905</strong>-ben történt. Követőinek száma kb. <strong>5 millió</strong>. Dél-Koreában a lakosság kb. 3 %-a, Észak-Koreában pedig kb. a lakosság 14 %-a a híve, ahol hivatalosan elismert vallás, sőt állami támogatásban részesül.<br/><br/>A budhizmus alapján indult, magába átvéve más ázsiai vallások tanait. Kodzsong koreai király (1864-1907) is a híve volt.<br/><br/>Sajátossága, hogy nem ismer el Istent, csak felsőbbrendű hatalmat, mely azonban az emberi lelkekben él. Tanítása szerint túlvilág nem létezik, a vallás egyik célja a tökéletes társadalom kiépítése a földi életben.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ch.jpg" rel="attachment wp-att-10827"><img class="aligncenter size-full wp-image-10827" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ch.jpg" alt="ch" width="750" height="759" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>központi templomuk Dél-Koreában</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/>A vietnámi <strong>Hòa Hảo</strong> vallás 1939-ben lett megalapítva. A vallás híveinek száma kb. <strong>2 millió</strong>, szinte csak Vietnámban és külföldön élő vietnámiak körében. Vietnám lakosságának kb. 2 %-a ezt a vallást követi.<br/><br/>A kaodaizmushoz képest szinte mindenben budhista. Fő sajátossága politikai szerepvállalása, ellentétben a budhizmus apolitikus álláspontjával. A francia gyarmatosítás ellen harcoltak, azonban a japán megszállást felszabadításnak tekintették, majd a vietnámi polgárháborúban a dél-vietnámi oldalon álltak. Elutasítja az intézményes vallást, a szerzetesrendeknek adott adományok és a templomi szertartások helyett a szegényeknek adott közvetlen adományt részesíti előnyben.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Szeicso No Le</strong> (= a végtelen fejlődés otthona) - japán csoport, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. 2 millió, elsősorban Japánban.<br/><br/>A budhizmust kiegészíti ezoterikus elvekkel, Szerinte az isteni az emberben van, az emberen kívüli Isten pedig elsősorban egy mindent átható erő. Hitük szerint a rossz oka az emberi gondolkodásban van, így a rossz ellen a gondolkodás megváltoztatásával lehet harcolni.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sei.jpg" rel="attachment wp-att-10829"><img class="aligncenter size-full wp-image-10829" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sei.jpg" alt="sei" width="1024" height="768" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a vallás jelképe</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Jiguandao</strong> (jelentése: igazság) - kínai vallás, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. <strong>2 millió</strong>, elsősorban Tajvanban, míg a kommunista Kínában tiltott vallás. Budhista alapon igyekszik egyesíteni 3 keleti - budhizmus, daoizmus, konfucionizmus - és 2 nyugati - kereszténység és iszlám - vallást. A világ okát egy női istenben látják.<br/><p style="text-align: center;"><em><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jg.jpg" rel="attachment wp-att-10828"><img class="aligncenter size-full wp-image-10828" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jg.jpg" alt="jg" width="640" height="428" /></a> egyik templomuk Tajvanban</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><strong>Dzseungszandoizmus</strong> - <strong>1992</strong>-ben alapított koreai vallás, híveinek száma kb. <strong>1 millió</strong>, elsősorban Dél-Koreában. A budhizmust kiegészíti: szellemi gyógyítás tanításával, továbbá az emberi történelem periódusainak tanával.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-50322356790837335712015-12-24T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.575-08:00Egy nap alatt leváltottákA harmadik legnagyobb bolgár párt vezetésében egy nap alatt <strong>dramatikus változás</strong> ment végbe.<a name='more'></a><br/><br/>A szóban forgó párt a bulgáriai török és muszlim kisebbségi párt, a <strong>Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért</strong>. (A párt hivatalosan nem kisebbségi párt, mivel a bolgár alkotmány tiltja a kisebbségi pártokat, de a valóságban mégis az. A párt egyébként <strong>liberális</strong>, de ennek sincs jelentősége: csak azért az, mert valahol lennie kell az Európai Parlamentben, s a liberális irányzat volt éppen szabad.)<br/><br/>A párt alapítója és egészen 2013-ig gyakorlatilag egyszemélyi és teljhatalmú vezetője <strong>Ahmed Dogan</strong> (török nevén: Ahmed Doğan), bolgár filozófus volt. 2013-ban visszalépett a párt vezetésétől, s átadta a kormányt korábbi közeli munkatársának Ljutvi Mesztannak (török nevén: Lütfi Mestan).<br/><br/>Ezen a héten Dogan egy interjúban <strong>kritizálta</strong> Mesztan nyilatkozatát, melyben az orosz-török válság kapcsán Mesztan határozottan kiállt Törökország mellett, <strong>határozattabban</strong>, mint az USA és a NATO! Dogan kijelentette: ez a fajta politika ellentétes Bulgária és benne a a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért szavazóinak (azaz a bulgáriai törökök és muszlimok) érdekeivel.<br/><br/>Tegnap ezért összeült a párt vezetése, s az eredmény: Mesztant elmozdították minden pozíciójából, sőt <strong>kizárták</strong> a parlamenti frakcióból és a pártból is!<br/><br/>A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért és Dogna a bolgár politikában a kezdetektől fogva a fő mumusok. A legutáltabb párt és a legutáltabb politikus minden szinten. Ennek oka természetesen történelmi. Sok ember bolgár emiatt képtelen meglátni, hogy az ideális helyzet (ne legyenek törökök és muszlimok Bulgáriában) megvalósíthatatlan, erre lehetőség Bulgária felszabadulásakor volt, de az akkori bolgár vezetés ezt elmulasztotta (szemben pl. Szerbiával és Görögországgal, ahonnan azok felszabadulása után gyakorlatilag minden török ki lett űzve), s a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Viszont Dogan tevékenysége és pártja mindenképpen a legkisebb rossz a jelenlévő opciók közül. Ez a párt volt ugyanis az, mely<strong> lehetelenné tette</strong> Bulgáriában radikális és akár szeparatista török és muszlim mozgalom kialakulását a rendszerváltás után. Ezt nem elismerni pedig butaság.<br/><br/>S most Ahmed Dogan <strong>újra segített</strong>: az iszlamista török kormányhoz túlságosan közel kerülő és agresszívan oroszellenessé vált Mesztant pár nap alatt kisöpörte a bolgár politikából.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/dogan.jpg" rel="attachment wp-att-10839"><img class="aligncenter size-full wp-image-10839" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/dogan.jpg" alt="dogan" width="482" height="265" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Ahmed Dogan a párt 2013-as kongresszusán</em></p><br/> maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-69599121250685359802015-12-23T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.552-08:00Kellemes Ateista Karácsonyt!Közeledik az év legnagyobb balliberális ünnepe, az <strong>Ateista Karácsony</strong>. Így most beszámolunk a nagy ünneppel kapcsolatos népszokásokról.<a name='more'></a><br/><br/>Először is el kell menni egy bankfiókba, s ott hitelt felvenni. Nagyon fontos, hogy a hitel olyan összegű legyen, hogy ne tudjuk jövő decemberig visszafizetni.<br/><br/>Amint kezünkben a pénz, összeírjük 100 rokonunk, ismerősünk listáját (pont<strong>mintha MLM-piramisjátékban tennénk meg</strong> az első lépéseket), majd elindulunk bevásárolni. Kezdjük Bronznapon, majd Ezüstnapon, aztán Aranynapon, valamint Baleknapon, meg minden többi napon köztük. A napi legalább 3-4 órás – hétvégén 10-12 órás – tülekedés kötelező elem.<br/><br/>A listáról mindenkinek ajándékot kell venni! Lehetőleg olyasmit, amire a megajándékozottnak semmi szüksége, így tudunk rajta bosszút állni, amiért ő is teljesen haszontalan ajándékot fog venni nekünk. A legjobb valamilyen, az ünnephez kapcsolódó, vicces motívummal díszitett ajándék, pl. rénszarvason ülő vigyorgó télapós zokni, kigúvadt szemű krampuszos bögre, az <strong>aranyos Vuk</strong> és az <strong>édes Kisherceg</strong> együtt szánkóznak pulóveren, meg hasonlók. Vásárlás közben átkozzuk azokat, akiknek ajándékot veszünk, hiszen miattuk állunk sorban.<br/><br/>Közvetlenül az ünnep előtt fél napot töltsünk az internet böngészével, keressünk évtizedek óta megunt közhelyeket. Erre nagy szükség lesz, mert ezeket fogjuk ismételgetni ünneplés közben. Fontos továbbá, hogy az ünnepek alatt minden főnévhez használjuk a “békes” és “áldott” melléknevet, pl. “békés ponty”, “áldott szaloncukor”, hasonlók. Aztán gyakoroljuk a tükör előtt az álszent művigyort és a mesterkélt meghatódást, ezekre is nagy szükség lesz.<br/><br/>Ezután jön a főzés. Alapvető jelentőségű, hogy annyi ételt készítsünk, amennyinek legalább a harmada <strong>meg fog romlani</strong> az ünnepek után.<br/><br/>Az ünnepek a legmegfelelőbb időszak, hogy üdvözletet küldjünk legutáltabb ismerőseinknek is. Egy táblázatban jegyezzük fel kinek küldtünk üdvözletet, s azok közül ki nem üdvözölt minket. Az ilyeneket aztán felháborodva emlegessük.<br/><br/>Fontos vendégségbe is menni. A vendégség alatt debil mosollyal nézzük egymást, s dicsérjünk mindent. A valódi véleményünket majd csak vendégség után mondjuk el.<br/><br/>Ha valami renitens rokon vagy ismerős megemlítené Jézus születését, mosolyogjunk elnézően, majd jegyezzük meg, hogy Jézus nem létezett, ezt a tudomány már régesrég bizonyította, s csak klerikálfasiszták, vallási fanatikusok, meg putyinisták hisznek még benne. Ha viszont valaki megszólalna <strong>Jézuska</strong>ellen, tiltakozzunk. Jézuska ugyanis egy csodalény, Kripton bolygón született, aztán Mordorban nőtt fel Joda mester tanítását hallgatva, majd azonban megharapta egy pók, így kimászott onnan, s azóta köztünk él. Jézuska fő feladata ettől kezdve, hogy arra késztessen minket, hogy hülyén viselkedjünk december vége felé, szabad idejében pedig szeretetet hirdet a drogozás, a homoszexualitás, a pedofília, valamint a feminizmus iránt.<br/><br/>Az ünnepek vége felé kötelező a depresszióba esés. Ezt kezeljük nagy mennyiségű alkohollal vagy drogozással, az alternatíva a családi verekedés, melyben alaposan elverjük egymást artikulálalatlan hangokat hallatva. Ha a verekedést választjuk, mindenképpel dobáljuk egymást ajándékokkal, így azok eltörnek, ami miatt aztán rögtön ki is lehet dobni őket a kukába, ami nagyon hasznos, mert nem foglalják feleslegesen a helyet a lakásban.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-26532664906128461202015-12-21T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.516-08:00Hatalmas siker Szlovéniában<h4>Idén márciusban a szlovéniai parlament – lakossági felhatalmazás nélkül – megpróbálta bevezetni az országban az egyneműek úgynevezett „házasságát”.</h4><br/><a name='more'></a><br/><h4>A parlament erkölcstelen döntését hatalmas felháborodás követte, mire a keresztény szlovénok megszervezték magukat, s összegyűjtöttek a törvény megváltoztatására irányuló népszavazás kiiírásához szükséges aláírást szinte napok alatt.</h4><br/><h4></h4><br/><h4>A szlovén népszavazási szabályozás messzemenően demokratikus. Ha egy népszavazáson a szavazásra jogosultak legalább 20 %-a azonos választ ad le, akkor a meghozott döntés KÖTELEZŐ érvényű.</h4><br/>A tegnap lezajlott népszavazáson 620405 szavazópolgár vett részt, ez az összes szavazásra jogosult 35,9 %-a. Igen szavazatot adott le (azaz támogatta a törvény megváltoztatását) 392635 személy, nem szavazatot adott le 225435 személy, míg 2335 szavazat érvénytelen volt. Tehát az igen szavazatok aránya az összes választópolgár 22,7 %-a, azaz sikerült elérni a szlovén jogszabályok által megkövetelt 20 %-os küszöböt. Tehát a nép döntése KÖTELEZŐ.<br/><h4>Így a jövő héttől (miután a népszavazás eredménye jogerős lesz, az esetleg óvások lezárása után) Szlovéniában ismét egy férfi és egy nő között köthető csak házasság! A kilenc hónapnyi államilag szponzorált perverzió csak rossz emlék marad a múltból.</h4><br/><h4></h4><br/><h4>Hatalmas győzelem ez Jézus és hívei számára, valamint minden más vallású és ateista tisztességes ember számára!</h4><br/><h4></h4><br/><h4>S természetesen mindez csattanós karácsonyi pofon a homoklobbi számára.</h4>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-49865615644286256892015-12-21T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.503-08:00Botrány az USA-banEheti hír az USA-ból: a homoklobbi újabb támadása, immár az amerikai államgépezet teljes támogatásával.<a name='more'></a><br/><br/>A <a href="http://www.fontbonneacademy.org/">Fontbonne Academy</a>, egy amerikai katolikus gimnázium meghirdetett egy állást: az iskola étkeztetési szervezői posztjára. Egy férfi jelentkezett az állásra, s mivel megfelelt a követelményeknek, az iskola vezetése munkaszerződést is kötött vele.<br/><br/>Hamarosan azonban az új alkalmazottról<strong> kiderült</strong>: nyíltan homoszexuális életet él, sőt államilag elismert házasságban él egy másik férfivel. Ekkor az iskola elbocsátotta a férfit, az viszont munkajogi pert indított az iskola ellen.<br/><br/>A per során az elbocsátott alkalmazott arra hivatakozott, hogy elbocsátásának oka kizárólag nemi orientációja, ami<strong> tilos</strong> az amerikai alkotmány értelmében. Az iskola pedig szintén az alkotmányra hivatkozott: a vallásszabadságra, azaz nem kötelezhető egy meghatározott vallás értékrendjén alapuló iskola arra, hogy alkalmazzon olyan személyt, aki ezt az értékrendet <strong>nem fogadja el</strong>.<br/><br/>Azaz itt két alkotmányos elv <strong>ütközése</strong> tapasztalható.<br/><br/>Bár a homoklobbi mindig hangsúlyozta, nem célja, hogy a homofób értékrendet valló vallásokra rákényszerítse a <strong>homofil</strong> értékrendet, most látható lett: ez csak szöveg, a valóság más.<br/><br/>S a bíróság az elbocsátott alkalmazott javára döntött! Amit a homoklobbi <strong>ünnepel</strong>.<br/><br/>Látható tehát: nem szabad sosem engedni a kőkemény homofób elvekből, mert ezt az ellenség a gyengeség jeleként értékeli. Ha odaadod a kisujjadat, <strong>az egész kezedet akarják</strong>!maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-15849607475156281052015-12-20T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.458-08:00FajfenntartásAz Ákos és Kövér elleni hiszteroliberális aljas támadások kapcsán.<a name='more'></a><br/><br/>Az emberi faj normális ösztöne a <strong>faj fenntartása</strong>. Nem véletlen, hogy minden társadalom tiszteli, sőt támogatja az anyaságot. Az első emberi államok óta, sőt már a törzsi szakaszban is.<br/><br/>Igen, mindig voltak, akik valamilyen okból (biológiai alkalmatlanság vagy speciális szociális áldozatként) nem akartak szaporodni. Ezzel semmi gond nincs, míg két feltétel érvényesül:<br/><ul><br/> <li>ezek az emberek kevesen vannak,</li><br/> <li>nem terjesztik pozitív példaként és általános értékként a gyermektelenség eszméjét.</li><br/></ul><br/>Szóval ha egy társadalom alapértékévé az válik, hogy a tagjainak ne legyen gyereke, s társadalom ne maradjon fenn, az ugyanolyan <strong>öngyilkos</strong>, beteges valami, mint az egyén öngyilkossága.<br/><br/>A furcsa: az egyének öngyilkosságára segélyszervezetek épülnek, de amikor valaki ugyanazt szeretné társadalmi mértékben is alkalmazni, azt a társadalom egy <strong>kicsi, de túl hangos</strong> része hőbörgéssel és gágogással reagálja le.<br/><br/>Na, ezen kellene elgondolkodni.<br/><br/>A<strong> leggusztustalanabb</strong> természetesen az, amikor normális, heteroszexuális, családi életet élő liberálisok propagálják a gyerektelenséget és a családellenességet, amolyan vizet prédikál, bort iszik alapon.<br/><br/>Férfiként természetesen nem szülhettem gyereket, de mindkét gyerekem születése számomra máig meghatározó, elsőrendű élmény.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ij.jpg" rel="attachment wp-att-10794"><img class="aligncenter size-full wp-image-10794" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ij.jpg" alt="ij" width="500" height="750" /></a><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/im.jpg" rel="attachment wp-att-10795"><img class="aligncenter size-full wp-image-10795" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/im.jpg" alt="im" width="750" height="500" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>nagyobbik és kisebbik fiammal, azok egyhónapos korukban</em></p><br/>S azt hiszem, hogy ha egy társadalomban a többség számára ez másodlagos, lényegtelen dologgá válik, akkor azt a társadalmat a legjobb <strong>atombombával kezelni</strong> - más út ugyanis nincs.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-68606122328242296942015-12-20T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.440-08:00Latin-Amerika országaiJelen cikk értelmében Latin-Amerikának számít minden, ami az amerikai-mexikói határtól délre esik és az amerikai kontinens részének minősül.<a name='more'></a><br/><br/>Azaz a 35 amerikai független állam közül <strong>33</strong>, a 10 függő terület közül pedig <strong>9</strong>. Továbbá az Amerikán kívüli központű államok mindazon területe, mely Amerikában van és az amerikai-mexikói határtól délre esik. Az egy darab önálló státuszú lakatlan területet (Navassa-sziget) nem vettem figyelembe.<br/><br/>Azaz így összesen van 41 területi egységünk + 11 francia és holland területrész, melyeket különbözőségük miatt érdemes külön számolni. Összesen 52.<br/><br/><strong>Földrajzi</strong> beosztás:<br/><ul><br/> <li>Dél-Amerika: 14 terület, azaz 12 független állam + Fakland-szigetek + francia Guyana,</li><br/> <li>kontinentális Közép-Amerika: 8 független állam,</li><br/> <li>szigetvilági Közép-Amerika (Karib-térség): 30 terület, azaz 13 független állam + 7 függő terüket + a 6 holland területrész + 4 francia területrész</li><br/></ul><br/>Gazdasági szint szerint:<br/><ul><br/> <li>nagyon gazdag (ez kb. a <strong>nyugat-európai</strong> szintet jelenti): Amerikai Virgin-szk., Bahama-szigetek, Bonaire, Falkland-szk., Kajmán-szk., Puerto Rico,<br/>Saint Barthélemy, Sint Eustatius, Trinidad-Tobago,</li><br/> <li>szerényen gazdag (ez kb. a közép-európai szintet jelenti, pl. <strong>Magyarország</strong> szintjét): Antigua-Barbuda, Argentína, Aruba, Barbados, Chile, Curaçao, Guadeloupe, Guyana, Kuba, Martinique, Panama, Saba, Sint Maarten, Turks- és Caicos-szk., Uruguay,</li><br/> <li>világátlag szint körüli (ez kb. a két legszegényebb EU-tagállam, <strong>Bulgária és Románia</strong> szintjét jelenti): Anguilla, Brazília, Brit Virgin-szk., Costa Rica, Dominica, Dominika, Ecuador, Grenada, Kolumbia, Mexikó, Peru, Saint Kitts Nevis, Saint Lucia, Saint Martin, Saint Vincent, Suriname, Venezuela.</li><br/> <li>szegény (ez a legszegényebb európai országok, pl. Albánia, Moldova, <strong>Ukrajna</strong> szintjét jelenti): Belize, Guatemala, Guyana, Jamaica, Montserrat, Paraguay, Salvador,</li><br/> <li>mélyszegény (ilyen szegénységi szint Európában nincs, ez kb. a közepes szintű, azaz <strong>nem</strong> a legszegényebb <strong>afrikai országok</strong> szintje): Bolívia, Haiti, Honduras, Nicaragua.</li><br/></ul><br/>A <strong>két abszolút véglet</strong> a Falkland-szigetek és Haiti, a gazdasági szintben a különbség köztük kb. 40-szeres. Ez óriási különbség: az EU leggazdagabb és legszegényebb tagállama (Luxemburg és Bulgária) között a különbség "alig" 6-szoros. De még a leggazdagabb és a legszegényebb európai ország (Luxemburg és Moldova) között is "csak" 20-szoros a különbség.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/fli.jpg" rel="attachment wp-att-10783"><img class="aligncenter size-full wp-image-10783" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/fli.jpg" alt="fli" width="630" height="407" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>tipikus falklandi táj sok bircával</em></p><br/>Nagyság - lakosságszám - terén a felosztás:<br/><ul><br/> <li>nagyon nagy országok, 100 millió feletti lakossággal: Brazília és Mexikó,</li><br/> <li>nagy országok, 20-100 millió közti lakossággal: Argentína, Kolumbia, Peru, Venezuela,</li><br/> <li>közepes országok, 5-10 millió közti lakosággal: Bolívia, Chile, Dominika, Ecuador, Guatemala, Haiti, Honduras, Kuba, Nicaragua, Paraguay, Salvador,</li><br/> <li>kis országok, 1-5 millió közti lakosággal: Costa Rica, Jamaika, Panama, Puerto Rico, Trinidad-Tobago, Uruguay.</li><br/> <li>"törpeállamok", 1 millió alatti lakossággal: ide tartozik az összes karibi terület (leszámítva a 3 nagyot, Dominikát, Haitit és Kubát, és Jamaikát, Puerto Ricót, valamint Trinidad-Tobagót), valamint Belize, a Falkland-szigetek, továbbá a "három Guayana": a francia Guayana, Guayana és Suriname.</li><br/></ul><br/><strong>Nyelvileg</strong> a felosztás érdekes. A két legnagyobb nyelv természetesen a <strong>portugál</strong> és a <strong>spanyol</strong>.<br/><br/>A spanyol hivatalos nyelv 18 független országban, plusz Puerto Ricóban. Az összes természetesen volt spanyol gyarmat.<br/><br/>A spanyolt illetően:<br/><ul><br/> <li>az anyanyelvi beszélők aránya <strong>90 % feletti</strong> a következő országokban: Argentína, Chile, Costa Rica, Dominika, Honduras, Kuba, Mexikó, Puerto Rico, Salvador, Uruguay,</li><br/> <li>az anyanyelvi beszélők aránya <strong>80-90 % közti</strong> a következő országokban: Ecuador, Guatemala, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Peru, Venezuela,</li><br/> <li>az anyanyelvi beszélők aránya <strong>50 % körüli</strong> a következő országokban: Bolívia, Paraguay.</li><br/></ul><br/>A spanyolt nem anyanyelvként beszélők elsősorban <strong>eredeti nyelvüket megtartott indiánok</strong>, akiknek a legnagyobb része azonban szintén beszéli a spanyolt idegen nyelvként. Mint látható, a nyelvileg legindiánabb országok Bolívia és Paraguay, ahol a lakosság fele ma is nem spanyol anyanyelvű. Paraguay az egyetlen hivatalosan spanyol nyelvű ország, ahol a spanyol csak a második legbeszéltebb nyelv: <strong>első helyen</strong> a guaraní nyelv áll ott.<br/><br/>Bolíviában, Mexikóban, Paraguayban és Venezuelában egyes indián nyelveknek is hivatalos státusza van, de ennek szerepe inkább <strong>jelképes</strong>, az állam a gyakorlatban csak a spanyolt használja.<br/><br/>Puerto Ricóban az <strong>angol</strong> is hivatalos nyelv, de csak a lakosság kis részének anyanyelve.<br/><br/>A <strong>portugál</strong> egyedül Brazíliában hivatalos nyelv, de mivel Brazília a térség legnagyobb országa, a portugál a térség második legnagyobb nyelve. Brazília lakosságának kb. a 95 %-a portugál anyanyelvű,<br/><br/>A francia a hivatalos nyelv 1 független országban, Haitiben, valamint természetesen Franciaország 5 térségbeli országrészében. Ami a francia nyelv tényleges helyzetét illeti, azonban más-más a helyzet a 6 területen:<br/><br/>Guadeloupe-on és Martinique-én a lakosság 90 %-a helyi, francia alapú kreol nyelvet - <strong>antillai kreol</strong> - beszél, ez az anyanyelv, a franciát szintén mindenki beszéli, de idegen nyelvként. Funkcionális kétnyelvűség jellemző: azaz családban, egymás között az emberek kreolul beszélnek, míg "hivatalosabb" helyzetben franciára váltanak. A kreol nyelv szinte csak szóbeli, míg írásban szinte csak a francia használatos,<br/><br/>Hasonló a helyzet francia Guyanában, ahol a lakosság 60 %-a<strong> guayanai kreol</strong> anyanyelvű. ez az antillai kreol rokonnyelve. Azért csak 60 %-a, mert a területen nagy a bevándoroltak aránya. Emelett sokan beszélik a <strong>sranan togót</strong> is, mely egy angol alapú kreol nyelv,<br/><br/>Haitiben a helyzet szintén hasonló: a lakosság 90 %-a<strong> haiti kreol</strong> anyanyelvű - szintén a fenti két kreol nyelv rokona -, csak a felső osztály francia anyanyelvű. Haitiben külön érdekesség, hogy - ellentétben az előbbiekkel - a lakosság nagy része<strong> idegen nyelvként sem</strong> beszél franciául. Haitin a haiti kreol is hivatalos nyelv a francia mellett.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500ht.jpg" rel="attachment wp-att-10756"><img class="aligncenter size-full wp-image-10756" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500ht.jpg" alt="500ht" width="850" height="345" /></a></p><br/><p style="text-align: center;">haiti bankjegy, francia és haiti kreol nyelvű felirattal</p><br/>A kis <strong>Saint Barthélemy</strong> az <strong>egyetlen francia anyanyelvű</strong> francia terület a térségben, itt a lakosság 90 %-a francia anyanyelvű. a többi anyanyelve az antillai kreol. Ennek oka <strong>faji</strong>: ezen a szigeten a lakosság zöme európai származású.<br/><br/>A kis <strong>Saint Martin</strong> (ez Szent Márton-sziget északi része) helyzete különleges. Itt a hivatalos francia nyelv a lakosság alig 10 %-ának az anyanyelve, 20 % anyanyelve az angol, míg a nagy többség - 70 % - antiguai kreol anyanyelvű, mely azonban nem francia, hanem angol alapú kreol nyelv. A lakosság 90 %-a számára a francia idegen nyelv, a többség nem is beszéli magas szinten. Valójában a holland is elterjedtebb a franciánál.<br/><br/>A <strong>holland</strong> a hivatalos nyelv Suriname-ban, valamint Hollandia 6 darab térségbeli országrészében. A tényleges helyzet itt is esetenként más, mint ahogy Franciaország esetében is.<br/><br/>Az <strong>ABC-szigetek</strong>en (Aruba, Bonaire, Curaçao), ez a Dél-Amerika partjai közelében lévő 3 holland sziget a lakosság 80 %-ának az anyanyelve a papiamento, ez egy angol-holland-portugál alapú kreol nyelv. A maradék holland és spanyol anyanyelvű, ez utóbbi a bevándorlók miatt. A papiamento nyelvű lakosság jellemzően beszél hollandul és angolul is, sokan spanyolul is. Arubán és Bonaire-en a papiamento is hivatalos nyelv. A papiamento portugál alapú kreol nyelv, a térség legfejlettebb kreol nyelv, azaz a nyelv használatos minden helyzetben, nem csupán családi nyelv, ahogy ez a legtöbb kreol nyelvre jellemző. Hangzása olyan mintha portugálok beszélnének spanyolul, angol és holland szavakat keverve beszédükbe.<br/><br/>https://www.youtube.com/watch?v=NRK1zDtQHtM<br/><p style="text-align: center;"><em>papiamento nyelvű reklámklip az arubai tévében</em></p><br/>A másik 3 holland terület: <strong>Sint Maarten</strong> (ez Szent Márton-sziget déli része), <strong>Saba</strong> és <strong>Sint Eustatius</strong> angol és antiguai kreol lanyanyelvű. Itt az angolnak hivatalos státusza is van a holland mellett. A lakosság jelentős része beszél hollandul is, de csak idegen nyelvként.<br/><br/>Suriname-ban a lakosság kb. fele holland anyanyelvű, negyedének az anyanyelv <strong>sranan togo</strong> is, mely egy angol alapú kreol nyelv, másik negyed anyanyelve pedig a <strong>guayanai kreol</strong>.<br/><br/>A többi 19 terület hivatalos nyelve az <strong>angol</strong>: ez 12 független állam, 1 amerikai függő terület, s 6 brit függő terület. Azaz az angol a legelterjedtebb nyelv Latin-Amerikában a területek számát illetően, de mivel ezek mind kis lakosságú területek, így az angol messze a spanyol és a portugál mögött, harmadik helyen áll az európai nyelvek között a térségben.<br/><br/>A térség legnagyobb részében a<strong> kétnyelvűség</strong> jellemző, azaz a lakosság zöme angol és kreol anyanyelvű, s ez a kreol angol alapú helyi kreol nyelv, a kisebb rész pedig csak angol anyanyelvű. Funkcionális kétnyelvűség jellemző: azaz családban, egymás között az emberek kreolul beszélnek, míg "hivatalosabb" helyzetben és idegenekkel angolra váltanak. A kreol nyelv szinte csak szóbeli, míg írásban szinte csak az angol használatos, Íme az országok, ahol ez a helyzet:<br/><ul><br/> <li>Anguilla - 80 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Antigua-Barbuda - 75 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Bahama-szigetek - 61 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Barbados - 90 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Brit Virgin-szk. - 80 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Grenada - 85 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Guyana - 87 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Jamaica - 95 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Montserrat - 95 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Saint Kitts Nevis - 72 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Saint Vincent - 88 % angol és helyi kreol anyanyelvű,</li><br/> <li>Trinidad-Tobago - 95 % angol és helyi kreol anyanyelvű</li><br/></ul><br/>A kreollal kapcsolatban érdekes tény, hogy beszélői szinte<strong> titkos nyelvként</strong> kezelik, furcsállják, ha közösségen kívüli személy akarja a nyelvet megtanulni.<br/><br/>Ahol a lakosság zöme angol anyanyelvű, s a helyi kreol kisebbségben van: <strong>Turks- és Caicos-szk.</strong> - 35 % angol és helyi kreol anyanyelvű, Ugyanez a helyzet az <strong>Amerikai Virgin-szigetek</strong>en, itt a lakosság 45 %-a helyi kreol anyanyelvű.<br/><br/><strong>Belize</strong> sajátos eset - itt 40 % angol és helyi kreol anyanyelvű, a lakosság kb. 50 %-a azonban spanyol anyanyelvű.<br/><br/>Az angol hivatalos nyelvű <strong>Dominica</strong> szintén sajátos:a lakosság 60 %-a dominikai kreol anyanyelvű. mely azonban nem angol, hanem <strong>francia</strong> alapú. Az ok: az ország sokáig francia gyarmat volt, mielőtt brit irányítás alá került. Dominicán így a kétnyelvűség a dominikai kreol és az angol vonatkozásában áll fenn. Ugyanez a helyzet Saint Lucián, ahol a lakosság 85 %-a luciai kreol anyanyelvű, mely szintén francia alapú kreol.<br/><br/>Ahol nem alakult ki kreol nyelv, és az angol a lakosság anyanyelve az a Kajmán-szk. S továbbá természetesen ez a helyzet a <strong>Falkland-szigetek</strong>en is, ahol a lakosság európai eredetű, itt a lakosság 90 %-a angol anyanyelvű, a többi pedig bevándorló, elsősorban spanyol anyanyelvűek.<br/><br/>Ami a <strong>vallási megosztottságot</strong> illeti, a helyzet nagyban függ attól, hogy mely volt a gyarmatosító hatalom. Ahol ez Franciaország, Spanyolország vagy Portugália volt, ott katolikus többség van. Ezt azonban a XIX. sz. közepe óta befolyásolja az elsősorban amerikai eredetű <strong>protestáns missziók</strong> tevékenysége. Van ahol a protestantizmus jelentős sikereket tudott elérni, bár egyetlen eredetileg katolikus államban sem tudott többségre szert tenni.<br/><br/>A volt spanyol és portugál gyarmatok közül Brazíliában, Chilében, Costa Ricában, Guatemalában, Hondurasban, Nicaraguában, Panamában, Puerto Ricóban és Salvadorban a katolikus többség 50-75 % közötti, jelentős 20-45 % közötti protestáns kisebbségek. Az összes többi volt spanyol gyarmaton - Kubát leszámítva - a katolikusok aránya ma is <strong>háromnegyed feletti</strong>. Kuba speciális: a katolikusok aránya 50 % feletti, azonban a pogányság elterjedése jelentős, ez elsősorban a <strong>santería</strong> vallást jelenti, továbbá van 10-15 %-nyi protestáns is.<br/><br/>Hasonló a helyzet még Haitiben, ahol a legnagyobb vallás a <strong>vudu</strong>, a katolicizmus csak második helyen van.<br/><br/>A francia mindenhol erős katolikus többség van, leszámítva Szent Márton szigetet (annak mind a francia, mind a holland felét), ahol a katolicizmus és a protestantizmus fele-fele arányban van jelen. A a holland területeken az ABC-szigeteken erős a katolikus többség, míg a 3 északi szigeten - ide számítva Szent Márton déli felét is - a katolicizmus és a protestantizmus fele-fele arányban van jelen.<br/><br/>A volt brit gyarmatok közül erősen katolikus többségű Dominica és Saint Lucia, míg katolikus-protestáns egyensúly van Belize-ben és Grenadában. Ez a helyzet az Amerikai Virgin-szigeteken is. A többi volt brit gyarmaton - Guayanár és Trinidad- Tobogót leszámítva - erős a protestáns többség.<br/><br/>Guayanában, Suriname-ban és Trinidad Tobogón a helyzet speciális: itt a lakosság harmada <strong>hindu</strong> vallású. Ennek oka, hogy a britek és a hollandok ide a néger rabszolgák mellett indiai bérmunkásokat is telepítettek, mégpedig elsősorban hindukat. Ugyanebben a három országban van kb. 10-15 %-nyi <strong>muszlim </strong>is, az ok ugyanaz, mint az előbb említett: ők muszlim indiai bérmunkások utódai. Mindenhol máshol a térségben a muszlimok aránya minimális, 1 % alatti, s ahol valamivel több is van (a legnagyobb muszlim arány Argentínában van, ott is alig <strong>4 %</strong>), az ok a XX. századi bevándorlás muszlim országokból.<br/><br/>Ami a <strong>zsidókat</strong> illeti, egyedül Uruguayban és Szent Márton szigeten van 1 % feletti jelenlét.<br/><br/>A marginális vallásokat és az új vallási mozgalmakat illetően, arányuk sehol sem nagyobb 3-4 %-nál. A marginális vallások elsősorban a<strong> jehovisták</strong>at és a <strong>mormonok</strong>at jelentik, ezek folytatnak a <strong>legaktívabban</strong> misszionáriusi tevékenységet. Chuilében és Uruguayban érték el a mormonok a legnagyobb sikert, ott a lakosság 2-3 %-a mormon. A legtöbb jehovista pedig Brazíliában és Kubában van: arányuk 1-2 %. Az új vallási mozgalmak pedig szinte csak a<strong> rasztafárik</strong>at jelentik. A legtöbb rasztafári Jamaikában van, kb. a lakosság 2 %-a.<br/><br/>Ami a <strong>faji elosztást</strong> illeti, a térség nagyon különböző. Az alábbi térképen igyekeztem feltüntetni a helyzetet. (A karibi térséget kinagyítottam a jobb láthatóság céljából.)<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lam.png" rel="attachment wp-att-10772"><img class="aligncenter size-full wp-image-10772" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lam.png" alt="lam" width="1232" height="1600" /></a><br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lamk.png" rel="attachment wp-att-10773"><img class="aligncenter size-full wp-image-10773" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lamk.png" alt="lamk" width="800" height="636" /></a><br/><br/>Egy részről vannak a <strong>fehér államok</strong>, ahol a lakosság 80+ %-a európai eredetű, kevés volt a gyarmati időkben a néger rabszolgák behozatala, s az indiánok szinte teljesen kipusztultak, csak kis csoportjaik maradtak meg. Ezeket sötétzöld színnel jelöltem.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cdl.jpg" rel="attachment wp-att-10781"><img class="aligncenter size-full wp-image-10781" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cdl.jpg" alt="cdl" width="672" height="527" /></a> <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/mv2008.jpg" rel="attachment wp-att-10782"><img class="aligncenter size-full wp-image-10782" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/mv2008.jpg" alt="mv2008" width="292" height="446" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a nemzetközi szépségkirálynőválasztásokon minden idők legsikeresebb országa Venezuela</em></p><br/><p style="text-align: left;">Sárgával jelöltem azokat az <strong>indián országok</strong>at, ahol ma is az indián lakosság legalább 80 %-ot tesz ki, kevés mind a fehér, mind a kevert faj.</p><br/>A legtöbb volt brit gyarmat néger többségű, itt az indián őslakosság ki lett irtva, a fehér betelepülés korlátozott volt, s a mai lakosság legnagyobb részének ősei Afrikából bevonszolt rabszolgák. Ezek a <strong>néger államok</strong>, ahol ma is néger a lakosság 80+ %-a. Szín:világoszöld. Ugyanez jellemző a volt francia gyarmatok zömére is.<br/><br/>A másik országcsoport a <strong>mesztic államok</strong>, ahol nagyon kevés a néger, viszont a lakosság 80+ %-a mesztic (fehérek és indiánok keveréke), viszonylag kevés a tiszta indián és tiszta fehér is. Ezeket narancssárga színnel jelöltem.<br/><br/>Más országokban - <strong>fehér-mesztic országok</strong> - szinte egyensúly van a fehérek és a meszticek között, ezekben a néger és a tiszta indián kisebbségben vannak. Ezeket piros színnel jelöltem.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/boneym.jpg" rel="attachment wp-att-10777"><img class="aligncenter size-full wp-image-10777" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/boneym.jpg" alt="boneym" width="952" height="1203" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Bobby Farell, a Boney M együttes énekese arubai volt</em></p><br/>Másik csoport az <strong>indián-mesztic államok</strong>, ahol közel azonos arányt foglalnak el a kevert fehér-indián fajúak és az indiánok. Szín: sötétkék.<br/><br/>Végül: <strong>50-80 % közötti néger többség</strong>, jelentős mulatt és fehér kisebbséggel, vagy mulatt és indián kisebbséggel: barna.<br/><br/>S <strong>50-80 % közötti</strong><strong> fehér többség</strong>, jelentős mulatt és néger kisebbséggel: lila.<br/><br/>Továbbá: <strong>50-80 % közötti</strong><strong> mulatt többség</strong>, jelentős fehér és néger vagy indián kisebbséggel, szín: szürke.<br/><br/>4 ország <strong>nem lett beszínezve</strong>, ezek Guayana, Peru, Trininad-Tobago, Suriname. Nem tehetők bele ugyanis egyik fenti csoportba se,<br/><br/><strong>Peru</strong>ban nincs egyik fajnak se többsége. A lakosság 45 %-a mesztic, 35 %-a indián, 20 %-a pedig fehér.<br/><br/><strong>Trinidad-Tobagóban</strong> 40-40 % az ázsiai fehér (indiai) és a néger, a maradék pedig a kettő keveréke.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/srn.jpg" rel="attachment wp-att-10775"><img class="aligncenter size-full wp-image-10775" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/srn.jpg" alt="srn" width="800" height="476" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>tipikus helyiek (a képen: Suriname elnöke és felesége)</em></p><br/><strong>Guayanában és Suriname-ban</strong> pedig 35-40 %-nyi ázsiai fehér (indiai) van, 10 %-nyi indiánnal, 20 % négerrel, a többi pedig keverék, valamint kevés európai fehér.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/contcar.jpg" rel="attachment wp-att-10779"><img class="aligncenter size-full wp-image-10779" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/contcar.jpg" alt="contcar" width="640" height="415" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>karibi szépségkirálynőválasztás, az egyes országok jelöltjeivel</em></p>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-34941386565907372632015-12-18T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.412-08:00Nehéz nap a ballibeknek<h1>Nehéz nap ez a ballibeknek.</h1><br/><a name='more'></a><br/><br/><strong>Délelőtt:</strong> az egyik óriáscég felmondja a szerződését a kormánypárti énekessel.<br/><br/><strong>Délután: </strong>a kormány felmondja szerződését ugyanazzal az óriáscéggel.<br/><br/> <br/><br/><strong>A ballib agytröszt véleménye mindezzel kapcsolatban:</strong><br/><br/><strong>Délelőtt:</strong><br/><ul><br/> <li>a cég szabad döntése kivel szerződik,</li><br/> <li>ilyen a véleményszabadság, a piac láthatatlan keze, meg az anyámtyúkja,</li><br/> <li>a cégnek elvei vannak, ezeket megvédheti szabadon ebben a formában,</li><br/> <li>vessen magára az énekes, hogy szófogadatlan volt.</li><br/></ul><br/><strong>Délután:</strong><br/><ul><br/> <li>a kormány nem dönthet kivel szerződik,</li><br/> <li>a kormánynak nem lehet véleménye,</li><br/> <li>a kormány nem védheti meg magát,</li><br/> <li>ne bántsa a csúnya kormány a jóságos céget!</li><br/></ul><br/>Ez van, rájár ma a rúd nagyon a ballibekre...maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-55722858743109332532015-12-17T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.342-08:00Telefon ÁkosSosem szerettem Ákost. Ez a stílus idegesít. Az úgynevezett mély mondanivalós énekes-dalszerzős kategória idegen számomra, nekem ez giccs. Az egyetlen viszonylat, melyben elviselem ezt az a latin-amerikai, de ott se ez a kedvencem.<a name='more'></a><br/><br/>Most viszont szimpatikus lett Ákos, mert ki merte mondani a saját álláspontját, bátran, a nap erőseivel szemben. Ezért le a kalappal. Hozzáteszem: szerintem eltúlozta a mondandóját, nem is tudok vele egyetérteni ebben az alakban.<br/><br/>Az meg, hogy a Magyar Telekom szerződést bontott vele, az teljesen lényegtelen. Jól ismerem a nagy cégek politikáját ilyen ügyekben. A nagy cég egyetlen szempontja ilyen ügyekben az üzletmenet elősegítése. Ehhez a legbiztosabb a nap erőseihez, konkrét esetben a liberális véleménydiktátorokhoz igazodni, ebben van ugyanis a legkisebb veszély.<br/><br/>Tévednek mind a liberók, mind a fideszesek, hogy azt gondolják, a Magyar Telekom valamiféle eszmei-ideológiai alapon döntött. Nem igaz. A cégvezetőség egyszerűen kiszámolta: potenciálisan nagyobb kárt tud okozna a cégnek a hiszteroliberálisok bojkottja, mint a jóval gyengébb fideszes Ákos-rajongók neheztelése. Ennyi az egész.<br/><br/>A megoldásra ismét Antall híres mondása ad kulcsot: fideszes Ákos-rajongók, legyetek szívesek fontosabb tényező lenni a hiszteroliberálisoknál, s akkor legközelebb az óriásszponzor is a ti érdekeiteket fogja előnyben részesíteni.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-69772215010090581102015-12-16T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.232-08:00Hatalmas műbotrányKövér elmondta, hogy a nők kiemelt szerepe az anyaság. Ezt kimondani nyíltan, amikor a XXI. században vagyunk, melyben immár homokosok, pedofilek, transznemű gyíkemberek, LGBTREQSZAR-emberek és más liberó szörnyek állnak a középpontban de facto fasizmus.<a name='more'></a><br/><br/>De hiszen itt családi élet, gyerekszülés és nevelés helyett – ha Magyarország nem lenne sötét, középkori, fasiszta diktatúra – immár seggükbe pávatollat dugó homokosoknak kellene kisgyermekeket megrontaniuk a nyílt utcán, cisz- és transzpedofil pedagógusoknak kellene genderelméletet oktatniuk óvodásoknak, valamint magukat nőnek képzelő elmebeteg férfiaknak és magukat férfinak képzelő szintén dilis nőknek kellene felvonulniuk, továbbá kvótatörvényt elfogadni AZONNAL, melynek értelelmében a parlamenti képviselők legalább 10 %-ának transzgender gyíkembereknek kell lennniük 2018-tól!<br/><br/>Szóval a fasiszta Kövér meg nyíltan kimondja, hogy a nők nők, a férfiak meg férfiak?! Hát miért nem ül összes azonnal az EU, s nem zárja ki Magyarországot még MA?<br/><br/>A ballib agytösztnek viszont könnyű a dolga. Ha nem lenne Kövér beszéde, most Orbán beszédét kellene elemezni, megpróbálni belekötni valamibe, pl. abba, hogy Orbán használta az „erő” szót, amit Hitler is használt annak idején, vagy abba, hogy úgy vett levegőt, mint Darth Vader, vagy – végső esetben – abba, hogy nem egyeztetett a szuhaéli mozgássérültekkel a beszéd előtt.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-22813314970194891272015-12-15T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.216-08:00Rendszerváltás BulgáriábanEllentétben Magyarországgal, a bolgár rendszerváltás hozzáköthető egyetlen egy dátumhoz: <strong>1989. november 10</strong>-hez.<a name='more'></a><br/><br/>A hatalom ezt megelőzően szinte teljesen reformmentes volt, s gyakorlatilag ellenzék sem létezett. Ezért a bolgár átmenet egyik sajátossága: a dolgok nagyon gyorsan történtek, egyik napról a másikra. Bulgáriában sosem volt reformkommunizmus, az utolsó pillanatig a sziklaszilárd marxista rendszer működött.<br/><br/>1985-ben a Szovjetúnióban hatalomra kerül <strong>Mihail Gorbacsov</strong>. Először a kommunista Bulgária történetében Bulgária immár nem a Szovjetúnió első számú szövetségese, s először történik meg, hogy a bolgár vezetés nem ért egyet <strong>automatikusan</strong> mindennel, ami Moszkvában elhangzik.<br/><br/>Magyarországhoz képest fontos különbség Bulgáriában, hogy a kommunista eszmének mindig <strong>komoly támogatottsága</strong> volt, már a II. vh. előtt is (pl. volt olyan választás, ahol a kommunista párt a második helyen végzett).<br/><br/>A másik bolgár sajátosság, hogy a bolgár értelmiség fő választóvonala hosszú idő óta az oroszpárti/oroszellenes ellentét volt. (Talán ez a magyar népi/urbánus kérdéshez hasonlítható valamilyen szinten.) Hozzá kell tenni, hogy az <strong>oroszpártiság</strong> és a kommunistapártiság nem feltétlenül egyezett, sőt komoly réteg létezett, mely éppen azért volt antikommunista, mert oroszpárti volt, azaz a marxizmust egyfajta, az orosz népre nyugatról rákényszerített, idegen eszmének hitte.<br/><br/>Az<strong> első</strong> bolgár ellenzéki szervezet 1987-ben alakul meg, szigorúan politakamentes, sőt kommunista párttagok is részt vesznek benne (sőt: tagja a párvezetés egyik tagjának a felesége!), de még így is ellenzékinek számít csupán amiatt, hogy az első olyan társadalmi szervezet, mely <strong>független</strong> a pártállamtól. A szervezet egyetlen célja a <strong>környezevédelem</strong>, közvetlen oka pedig Rusze város levegője szennyezettsége elleni harc. A hatóság rendőri eszközökkel lép fel a szervezet ellen.<br/><br/>1989 elején megalakul egy hasonló kornyezetvédelmi szervezet Szófiában, mely az akkor éppen Szófiában rendezett nemzetközi környezetvédelmi találkozót használja ki. Az adminisztratív támadások ellenére ez a szervezet fennmarad.<br/><br/>Szintén 1989 elején jön létre az első független bolgár <strong>szakszervezet</strong>. Kezdetben teljesen értelmiségi szervezet, szinte kizárólag művészek és tudományos kutatók a tagjai. Ez lett később a legsikeresebb volt illegális bolgár szervezet, mára ez a szakszervezet az egyik fő szakszervezet az országban.<br/><br/>Az első <strong>nyíltan politikai</strong> ellenzéki szervezet 1988 novemberében alakul meg a Szófiai Egyetemen: a szervezet már nevében is Gorbacsov támogatását tűzi ki célul (Klub a Glasznoszty és a Peresztrojka Támogatásáért), ennek oka persze részben taktikai: így a hatóság kevésbé mer fellépni ellenük. Emellett azonban fontos megjegyezni: a klub több fontos személyisége kommunista volt, kizárólag Zsivkovék politikája ellen volt, de nem akarta a rendszert megdönteni. Maga a Klub később legismertté vált személyisége, <strong>Zselju Zselev</strong> későbbi köztársasági elnök a rendszer megdöntése mellett állt ugyan, de ő is magát marxistának vallotta, s egy "másfajta szocializmust" akart. A Klubban alig akadtak emberek, akik eleve elutasították az egész rendszert alapjaival együtt.<br/><p style="text-align: center;"><em><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/zhzh.jpg" rel="attachment wp-att-10732"><img class="aligncenter size-full wp-image-10732" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/zhzh.jpg" alt="zhzh" width="645" height="429" /></a>Zselju Zselev</em></p><br/>A szervezet nemzetközileg 1989 januárjában válik híressé, amikor a <strong>francia köztársasági elnök</strong> bulgáriai látogatása során vendégül látja a Klub vezetőségét.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/zhlk.jpg" rel="attachment wp-att-10731"><img class="aligncenter size-full wp-image-10731" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/zhlk.jpg" alt="zhlk" width="538" height="431" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Todor Zsivkov és Andrej Lukanov</em></p><br/>Ami a kommunista vezetést illeti, Gorbacsov híveinek táborát <strong>Petar Mladenov</strong>, a külügyek felelőse és <strong>Andrej Lukanov</strong>, a külkereskedelem és a pénzügyek felelőse vezette. Velük szemben állt maga Todor Zsivkov és közeli barátai, aki szerint Gorbacsov politikája téves, ugyanis <strong>politikai reform helyett gazdasági reformra</strong> van szükség. A vezetés zöme semleges volt, ingadozott, nem tudta eldönteni, kihez legyen hű, Zsivkovhoz vagy Gorbacsovhoz. A <strong>gorbacsovisták</strong> a szófiai szovjet követség és személyesen Gorbacsov segítségét kérik Zsivkov eltávolításához. Mladenov 1989. november 5-én Kínába látogat, de a valódi cél <strong>Moszkva</strong>, ahol a repülőgépe leszáll műszaki okokból, ekkor kapja meg a Lukanov-Mladenov csoport az engedélyt, hogy fellépjenek Zsivkov ellen. A <strong>szovjet támogatás hírére</strong> a vezetés legtöbb tagja átáll, köztük a hadsereget felügyelő PB-tag is. Zsivkov oldalán csak két vezetőségi tag marad, az ideológiai ügyekért felelős PB-tag és a belügyekért felelős PB-tag. Ez utóbbi miatt a hadsereget készülségbe helyezik, hogy ha a belügyi erők ellenállnának, fegyveres erővel le tudja őket verni a hadsereg. Erre azonban nem lesz szükség, Zsivkovot értesítik 9-én, hogy másnapra terveztett pártkonferencián le lesz váltva, ő azonban nem mutat ellenállást, elkerülendő a vérontást, hiszen nem látja értelmét a Szovjetúniónak való ellenállásnak.<br/><p style="text-align: center;"><em><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/10111989.jpg" rel="attachment wp-att-10730"><img class="aligncenter size-full wp-image-10730" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/10111989.jpg" alt="10111989" width="531" height="348" /></a>Todor Zsivkov leváltása, baloldalon Petar Mladenov</em></p><br/>1989. november 10-én tehát megtörténik <strong>Todor Zsivkov leváltása</strong>. Az új vezetés azonban nem rendelkezett semmilyen koherens tervvel, alapvetően valamilyen reformokat akartak, hozzátéve, hogy azért nem akarnak „olyan messze” elmenni, mint Gorbacsov, de azt sem tudták, hogy hová akarnak eljutni. Az események nagyon hamar túlléptek az új vezetésen. Két ék közé szorultak. Egy részről a nép számára Zsivkov bukása az utolsó csepp volt a pohárban, vagy inkább úgy mondanám, a dominóeffektus első eleme, mely jelt adott az egész rendszer, mint olyan elutasítására: ha egyszer szabadon lehet már Zsivkov ellen beszélni, akkor miért ne lehetne bármit kritizálni? Biztosan nem olvasták Machiavellit, aki pedig már a XVI. század elején megírta, hogy minden hatalom akkor van a legnagyobb veszélyben, amikor eldönti, hogy most akkor reformokat fog csinálni. Így is lett: egymás után jelentek meg nyilvánosan a legkülönbözőbb vélemények, elgondolások. Így nem lehetett fenntartania a korlátozott demokráciát, amit az új vezetés szeretett volna. Más részről a pártvezetés jelentős része, s különösen az állambiztonsági szervek apparátusa, s a második és harmadik vonalbeli pártnomenklatúra sem akart már kommunizmust, ők már inkább egy olyan kapitalizmust szerettek volna, ahol ők személyesen részei lehetnek az új gazdasági elitnek.<br/><br/>Az első nagy, <strong>független tüntetés</strong> november 18-án zajlik, Ezen már nyilvánvalóvá válik: a puccsisták <strong>elvesztettek minden irányítást</strong> az események felett. Innentől kezdve az új vezetés csak sodródik az eseményekkel. December elején már maga a kommunista párt javasolja a többpárti demokrácia bevezetését.<br/><br/>A Klub a Glasznoszty és a Peresztrojka Támogatásáért kezdeményezésére több újonnan megalakuló szervezett (köztük több volt, a 40-es évek végén betiltott párt) decemberben megalakítja a <strong>Demokratikus Erők Szövetségét</strong> (bolgár rövidítése SZDSZ), ez ekkor egy még ideológiailag teljesen heterogén szervezet, mely szinte mindenkit egyesít, aki valamiért ellenzi a kommunista pártot: tagjai között vannak mindenféle irányzatú emberek, csak a nacionalistákat és a törököket nem engedik be a szövetségbe. A szervezet vezetője <strong>Zselju Zselev</strong>.<br/><br/>A kommunisták fő személyisége Andrej Lukanov, aki ekkor leginkább saját pártbéli ellenzéke ellen harcol. Az ő javaslata - lengyel mintára - <strong>kerekasztal-tárgyalások</strong> megszervezése az átmenet alapjairól való megállapodás céljából. A tárgyalások 1990 januárjától májusáig zajlanak, kizárólag politikai és alkotmányos kérdésekről. Lukanovék eközben sikeresen végrtehajtják az <strong>állami vagyon nagy részének átjátszását</strong> magánkézbe, természetesen az új tulajdonosok a volt kommunista gazdasági nomenklatúra tagjai.<br/><br/>1990 februárjában az utolsó kommunista parlament megválasztja Lukanovot <strong>miniszterelnök</strong>nek.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds.jpg" rel="attachment wp-att-10729"><img class="aligncenter size-full wp-image-10729" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds.jpg" alt="sds" width="480" height="362" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>az SZDSZ nagy kampányzáró gyűlése 1990-ben</em></p><br/>Az <strong>első parlamenti választások</strong> 1990 júniusában zajlanak, a részvételi arány 91 %. Az időzköben magát Bolgár Szocialista Párttá átnevezett kommunista párt abszolút többséget szerez, elnyerve a mandátumok 54 %-át. második helyen az SZDSZ 36 %-kal, harmadikon a török kisebbségi párt 6 %-kal, utolsó helyen az Agrárpárt 4 %-kal. Ezzel nagyjából ki is alakul a következő évek bolgár politikai képlete: a szociallisták, az SZDSZ és a törökök a <strong>három fontos erő</strong> (az Agrárpárt már a következő választásokon kiesik a parlamentből). Minden más erő - a választásokon <strong>200 párt</strong> vesz részt! - marginalizálódik.<br/><br/>Gyakorlatilag tehát a lakosság a szocialisták és az ellenzék között választ. A választás azonban <strong>sokkal több</strong>, mint választás a volt kommunista diktatúra támogatásáról és ellenzéséről. A szocialisták a mérsékeltebb erő, az ellenzék a radikálisabb, ez is segíti a szocialistákat. Ezen kívül míg az ellenzék határozottan nyugatpárti, a szocialisták inkább <strong>harmadikutasok</strong>, ezzel sok embert tudnak magukhoz csábítani. A szocialistákat erősíti még az is, hogy az "oroszkérdésben" semlegesek vagy oroszpártiak, míg az ellenzék egy része <strong>hisztérikusan oroszellenes</strong>, ami sok oroszpárti és antikommunista ember számára a szocialistákat szimpatikussá teszi. A <strong>bolgár nacionalisták</strong> is egyértelműen a szocialisták mellé állnak, őket tekintve nemzetibb erőnek, a szerintük túlságosan "nyugatmajmoló" ellenzékhez képest.<br/><blockquote>Azt hiszem, ezek után érthető, hogy ugyanazok a nyugati befolyásközpontok, mint a <strong>Soros Alapítvány</strong> és hasonlók, melyek Magyarországon mindig a baloldalt támogatják, Bulgáriában mindig a jobboldal mellett állnak ki.</blockquote><br/>A választási eredmények így azonban <strong>ellentmondanak</strong> a szovjet-amerikai megállapodásoknak, melyekkel a volt <strong>szovjet befolyási övezet</strong> átkerül az USA-hoz. A bolgár szocialisták ugyanis ekkor még a semlegesség mellett állnak ki, s nem támogatják egyértelműen a nyugati értékeket. Így a szófiai amerikai követség és egyéb nyugati szervezetek (első helyen a Soros Alapítvány) finanszírozásával megkezdődik a Szófiai Egyetem elfoglalós diáksztrájkja, valami más utcai akciók. Előkerül egy kompromitáló anyag Petar Mladenov elnökről, így az kénytelen <strong>lemondani</strong>. 1990 augusztusában a szocialista többségű parlament, Lukanov javaslatára az ellenzék vezetőjét, Zselju Zselevet választja meg új köztársasági elnöknek, hogy ezzel biztosítsa a nyugalmat az országban.<br/><br/>Ősztől a gazdasági helyzet <strong>súlyosan romlik</strong>. A készülő árliberalizáció miatt az áruk eltűnnek az üzletekből, sosem látott áruhiány jelentkezik, bevezetésre kerül a jegyrendszer az alapvető élelmiszerekre. A kormány bejelenti az <strong>ország csődjét</strong> a külföldi hitelezők felé. Hatalmas tiltakozási hullám alakul ki, mely miatt a kormány novemberben lemond. (Lukanovot 5 évvel később, 1996-ban, máig tisztázatlan körülmények között <strong>meggyilkolják</strong>.)<br/><br/>Közben létrejön az első szakadás az SZDSZ-ben a radikálisok és a mérsékeltek között, a radikálisok népszerű nevű "sötétkékek" (a kék az SZDSZ színe). A közvetlen kiváltó ok: a parlament által megszövegezett <strong>új alkotmány</strong> támogatása vagy ellenzése.<br/><br/>Új, de facto <strong>koalíciós</strong> kormány alakul, egy független közgazdász professzor vezetésével. A kormányban részt vesznek a szocialisták, az SZDSZ, s az Agrárpárt jelöltjei. Az új kormány 1991 márciusára stabilizálja a pénzügyi helyzetet, februárban felszabadítják az ÖSSZES árat (egyik napról a másikra) és bevezetik a bolgár leva <strong>konvertibilitását</strong> (szintén egyik napról a másikra). Mindennek az ára a 300 %-os infláció, ami gyakorlatilag elveszi az átlagemberek megtakarításait. A bolgár leva árfolyama 1991 közepére stabilizálódik <strong>1 USA dollár = 15 bolgár leva</strong> szint körül, a korábbi 28 levás szintről.<br/><br/><strong>1991 novemberében</strong> van a következő parlamenti választás. Ezen a SZDSZ első helyet ér el, a mandátumok 46 %-ával, második helyen 45 %-kal a szocialisták vannak. Az SZDSZ a török párttal alapít koalíciós kormányt, a kormány az USA-val igyekszik kiépíteni közeli kapcsolatokat. A kormány megvalósítja a reprivatizációt, azaz az összes volt tulajdonos vagy azok örökösei visszakapják az államosított tulajdont, ez azonban a mezőgazdaságban totális kataszrófához vezet: a mezőgazdasági földek nagy része parlagon marad, mivel a visszállított új tulajdonosoknak egyszerűen nem éri meg a földek mezőgazdasági hasznosítása, közben pedig a volt állami vállalatok és termelőszövetkezetek vagyonát egyszerűen elkótyavetyélik.<br/><br/>Közben az első közvetlen elnökválasztáson 1992 elején Zselju Zselev nyer,<br/><br/>1992 végén a <strong>SZDSZ szétesi</strong>k kormánypártiakra és kormányellenesekre, valamint Zselev elnök híveire és ellenfeleire. Zselev elnök és hívei az SZDSZ-ben megbuktatják a kormányt, a török párt segítségét is igénybe véve.<br/><br/>Az új "szakértői" kormány alatt a bűnözés erősen növekszik, megjelennek a jellemzően volt sportolók által létrehozott maffia csoportok, majd következik a piramisjátékok időszaka, melyek a lakosságtól milliárdokat csalnak ki. A kormány a nyugati nyomás ellenére igyekszik megtartani a<strong> nagy állami cégeket</strong>. Tucatnyával alakulnak közben a magánbankok, legnagyobb részük tőke nélkül, gyakorlatilag piramisjátékként működve.<br/><br/>1994 végén a kormány lemond, újra választások zajlanak, ezen a szocialisták 53 %-os abszolút többséget szereznek. Ez az utolsó szocialista kormány, mely megpróbálja megvalósítani a <strong>semleges Bulgária</strong> programját, azaz <strong>ellenzi a NATO-csatlakozást</strong>, továbbá igyekszik megtartani belföldi kézben a gazdaságot, ellenezve az óriáscégek kiárusítását nyugati befektetőknek filléres áron. Mindez természetesen nem járhatott sikerrel. a válasz a totális támadás mind belföldről, mind külföldről. 1996 közepén több nyugati bank támadást intéz a bolgár leva ellen, aminek következtében a bolgár pénznem <strong>összeroppan</strong>. Az addigi stabil dolláronkénti 50-60 leva közti árfolyam hetente, majd naponta zuhanni kezd, 1997 elejére elérve a 3000 levás szintet. Az infláció eléri a 700 %-ot az 1996-os évre.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/50000.jpg" rel="attachment wp-att-10733"><img class="aligncenter size-full wp-image-10733" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/50000.jpg" alt="50000" width="302" height="167" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a legnagyobb címletű bolgár bankjegy 1997 elején, akkori értéke kb. 17 USA-dollár</em></p><br/>A kormány lemond, a szocialista párt pedig ekkor megváltoztatja addigi politikáját. Fél évvel később a szocialisták már <strong>NATO- és EU-pártiak</strong>, így a nyugat számára is elfogadott erővé válnak. 1997 februárja és májusa között szakértői kormány irányítja az országot, de facto ez az SZDSZ kormánya.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/1997.jpg" rel="attachment wp-att-10736"><img class="aligncenter size-full wp-image-10736" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/1997.jpg" alt="1997" width="1000" height="665" /></a>а parlament blokádja az ellenzék által 1997 elején</p><br/><strong>1996 decemberében</strong> az SZDSZ megnyeri az elnökválasztást, a második fordulóban 60 %-ot szerezve. <strong>1997 áprilisában</strong> a parlamenti választásokon szintén az SZDSZ nyer, 57 %-os mandátumarányt szerezve.<br/><br/>Ezzel befejeződött az<strong> átmenet</strong> Bulgáriában, A következő időszak már az egyértelműen kapitalista Bulgária periódusa.<br/><br/>Zselju Zselev volt köztársasági elnök<strong> idén</strong> halt meg. Egy tavalyi interjújában mondta: "ha tudtam volna, mi lesz az egész vége, erősen meggondoltam volna, hogy csináljak-e bármit is".<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds1990.jpg" rel="attachment wp-att-10738"><img class="aligncenter size-full wp-image-10738" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds1990.jpg" alt="sds1990" width="396" height="280" /></a><br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds1990a.png" rel="attachment wp-att-10737"><img class="aligncenter size-full wp-image-10737" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sds1990a.png" alt="sds1990a" width="396" height="280" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>az SZDSZ kampányának arca 1990-ben, majd ugyanő 20 évvel később, már a szocialista párt támogatójaként</em></p>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-3228869985655172072015-12-14T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.198-08:00Kommunista diktatúra Bulgáriában1948-ra kiépül a <strong>kommunista egyeduralom</strong>, a <a href="http://bircahang.org/a-kommunista-bulgaria-kezdete/">véglegesítése</a> 1949-ben lezajlik hivatalosan is.<br/><br/><a name='more'></a><br/><br/>A parlament évente pár napot ülésező <strong>látszatszervvé</strong> változik. A parlamenti választások megmaradnak ugyan, de azokon csak egyetlen szervezet, a <strong>Hazafias Front</strong> indíthat jelölteket.<br/><br/>A Kommunista Párton és az Agrárpárt kívül minden párt megszűnik, az Agrárpárt pedig elfogadja a Kommunista Párt mindenkori programját.<br/><br/>A hatalmat a kormány és kommunista párt vezetősége gyakorolják.<br/><br/>1946 végétől haláláig a miniszterelnöki posztot a kommunista párt főtitkára, <strong>Georgi Dimitrov</strong> veszi át.<br/><br/>1949-ben Dimitrov meghal moszkvai látogatása során. Utódja <strong>Vaszil Kolarov</strong> a miniszterelnöki székben, a pártfőtitkári pozícióban pedig <strong>Valko Cservenkov</strong>.<br/><br/>1949-1962 között az országnak gyakorlatilag <strong>két vezetője</strong> van: a pártvezér és a kormányfő. Kivéve az 1950-1954 közti időszakot, amikor Cservenkov mindkét pozíciót betölti.<br/><br/>1949-ben elkezdődik a kommunista párton belüli frakcióharc: a volt szovjet emigránsok csoportja likvidálja a volt illegálisok csoportját. Kivégzik Trajcso Kosztov miniszterelnök-helyettest, azzal a váddal, hogy angol és jugoszláv <strong>kém</strong>.<br/><br/>1949-ben - miután az ipar és a kereskedelem legnagyobb része államosítva lett - megkezdődik a szövetkezesítés a mezőgazdaságban, tisztán<strong> önkéntes</strong> alapon. Az eredmény: a parasztok 90 %-a nem akar belépni a szövetkezetekbe. A vezetés ezért ideiglenesen felhagy a szövetkezesítési programmal, bár a nagybirtokok államosítása miatt már a mezőgazdasági földek kb. fele immár szövetkezeti tulajdonban van.<br/><br/>Bulgária a<strong> KGST</strong> egyik alapító tagja 1949-ben. Az 50-es évek elejére a bolgár kereskedelem fele már a Szovjetúnióval zajlik.<br/><br/>A vezetés az erőltetett <strong>iparosítás</strong> útjára lép, Ezt segíti a parasztok tömeges <strong>elvándorlás</strong>a a vidékről a nagyvárosokba. Közben a szövetkezetekben dolgozó parasztok között sztrájkhullám alakul ki 1951-ben, a helyzet megoldására a vezetés enyhíti a szövetkezeteket sújtó terheket, a szövetkezetek 3-éves adómentességet kapnak.<br/><br/>Megkezdődik a harc az <strong>ellenzék maradványai</strong> ellen: több ezer embert munkatáborokba deportálnak, ezen kívül a veszélyesnek minősített elemeket családostul elköltöztetik a nagyvárosokból.<br/><br/>1952-re az infláció hatalmas mértéket ölt, így bevezetik az új levát, a bevezetés azonban <strong>elkobzási elemekkel</strong> jár: míg hivatalosan 100 régi leváért 1 új leva jár, magasabb összegű bankszámlák esetében az átváltási arány alacsonyabb, ez eléri akár az 1:300-t. Egyes áruk áránál viszont az arány 1:25. Így gyakorlatilag egyes árakat 4-szeresre növelnek, miközben a gazdagabb réteg pénzének egy részét elveszik.<br/><blockquote>Innnen ered a máig ható misztikus bolgár félelem a pénzváltástól. Az idősebb nemzedék meg van győződve, hogy a pénzváltás mindig az elkobzás burkolt formája. Sokan hiszik, hogy ha az euró be lesz vezetve valamikor Bulgáriában, az is úgy fog történni, hogy nem egységes árfolyamon lesz az átváltás.</blockquote><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500lv1.jpg" rel="attachment wp-att-10698"><img class="aligncenter size-full wp-image-10698" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500lv1.jpg" alt="500lv1" width="954" height="471" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>1952 előtti bolgár leva bankjegy</em></p><br/><p style="text-align: center;"><img class="aligncenter size-full wp-image-10680" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500d.jpg" alt="500d" width="691" height="356" /></p><br/><p style="text-align: center;"><em>1952-1962 közti bolgár leva bankjegy</em></p><br/>Cservenkovot <strong>1954</strong>-ben leváltják a párt éléről. A pártvezetés igyekszik megfelelni az új moszkvai iránynak, így Cservenkovot nevezik ki a <strong>bolgár Sztálinnak</strong>, akit el kell távolítani a reformok jegyében, de ez a reform jóval mérsékeltebb a moszkvainál. Cservenkov nég évig még kormányfő marad, utóda a párt élén pedig a fiatalnak számító, 43 éves <strong>Todor Zsivkov</strong>, a kommunista párt szófiai részlegének vezetője.<br/><br/><strong>Hruscsov 1956-os beszéde</strong> után Cservenkov végleg bűnbaknak lesz minősítve, leváltják a kormányfői posztról. Utóda Anton Jugov.<br/><br/>1956-tól enyhítés következik be a hatalom politikájában, ennek fő eleme az iparosítás lassítása, s több fejlesztés a mezőgazdaságban. Viszont ezzel párhuzamosan megindul az immár <strong>erőszakos szövetkezesítés</strong>.<br/><br/>1962-ben Todor Zsivkov sikeresen eltávolítja Jugovot a kormányfői posztról, arra hivatkozva, hogy Jugov is "sztálinista", ettől kezdve ő az <strong>egyedüli és megkérdőjelezhetetlen</strong> vezető egészen 1989-ig.<br/><br/>Ezzel párhuzamosan a a miniszterelnöki poszt immár másodlagossá válik, a hatalom központja a <strong>párt főtitkára</strong>. Ennek ellenére Zsivkov 1962-1971 között mindkét posztot betölti, majd 1971-től - új alkotmány elfogadása után - magát államfővé nevezi ki, így a miniszterelnöki pozíció teljesen elveszti korábbi jelentőségét. Ezután a miniszterelnök jellemzően mindig a Politikai Bizottság egyik kevésbé jelentős tagja, feladata a PB-döntések végrehajtásának megszervezése. Azaz kialakul a kései kommunista diktatúra hagyományos hatalmi mechanizmusa: a legfelső szerv a <strong>Politikai Bizottság</strong>, az adminisztrációt a <strong>Titkárság</strong> vezeti, e kettő <strong>alárendelt szerve</strong> pedig a kormány.<a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/20l.jpg" rel="attachment wp-att-10697"><img class="aligncenter size-full wp-image-10697" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/20l.jpg" alt="20l" width="964" height="511" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>1962 utáni bolgár leva bankjegy (forgalomban 1999-ig)</em></p><br/>1962-ben ismét <strong>új levát</strong> vezetnek, a 10 évvel korábban bevezetett "új" leva helyett lesz egy mégújabb leva, az átváltási arány 1:10. Rögzítik a leva árfolyamát az amerikai dollárhoz: 1 USA-dollár = 0,85 leva. Ez az árfolyam marad hivatalos egészen 1989-ig, bár a piaci (feketepiaci) árfolyam addigra már <strong>1 USA-dollár = 5 leva</strong> lesz.<br/><br/>1963-ra súlyos válság alakul ki a mezőgazdaságban. Az alacsony bérek miatt a lakosság folyamatosan menekül a városokba, s súlyos munkaerőhiány lép fel. Todor Zsivkov - előre tudván a nemleges választ - Hrucsovhoz fordul azzal a kéréssel, hogy Bulgária legyen felvéve a Szovjetúnió 16. tagköztársaságának. Az ügy Moszkvában <strong>megdöbbenést</strong> okoz, viszont Zsivkov akciója sikeresnek bizonyul: hatalmas összegű hitelt nyújt a szovjet vezetés Bulgáriának, amivel sikerül is kilábalni a pénzügyi válságból.<br/><br/>1963-ben - közmegelégedésre - a bolgár kommunista vezetés hivatalosan szakít a párt korábbi álláspontjával a <strong>macedónkérdés</strong>t illetően. Ettől kezdve a hivatalos álláspont az, hogy a macedónok bolgárok, míg korábban a bolgár kommunisták a Komintern döntését fogadták el ezzel kapcsolatban, mely a macedónokat <strong>önálló népnek</strong> tekintette.<br/><br/>Ami a <strong>tényleges bulgáriai kisebbségeket</strong> illeti, a kommunista irányvonal folyamatosan változik. A zsidók Izraelbe települését a kommunista vezetés erősen támogatja, aminek eredményeképpen a zsidók 90 %-a el is költözik az országból. A törökök esetében kezdetben a politika kommunista érzelmű török értelmiség kinevelését célozza meg, majd miután ez nem működik, Bulgária egyezményt köt Törökországgal a bulgáriai törökök <strong>áttelepüléséről</strong>, azonban csak a törökök egy része akar Törökországba költözni.<br/><br/>A<strong> pomákok</strong> (= bolgár muszlimok) esetében a kommunista kormányzat gyakorlatilag folytatja a kommunizmus előtti gyakorlatot, azaz burkoltan támogatja az ortodox egyház evangelizációs erőfeszítéseit. Emellett anyagi eszközökkel igyekszik a hatalom rávenni a <strong>török-arab nevet</strong> viselő személyek önkéntes névbolgárosítását. Ez az önkéntes elem a 70-es évek közepén szűnik meg, akkor beindul az adminisztratív kényszer a névváltoztatásra, de ez kizárólag a pomákokat érinti, a törököket nem. A hatalom már 1964-ben megpróbál az adminisztratív kényszerhez nyúlni, de ekkor pomákok egy csoportja a szófiai török nagykövethez fordul, így a bolgár vezetés - nem akarván nemzetközi problémát - felhagy az erőszakos névváltoztatással egészen a 70-es évek közepéig.<br/><br/>Ami a vallást illeti, az<strong> iszlám</strong> vallást a hatalom igyekszik kiirtani úgynevezett felvilágosító kampányokkal, melyek keretében fiatalok utaznak muszlimlakta vidékekre, ahol a lakosságot igyekeznek rávenni, hogy hagyjanak fel "elmaradott" szokásaikkal, a harc fő területe a kisfiúk körülmetélése és a nők muszlim öltözete ellen irányul. Az "idegen" keresztény felekezetek - katolicizmus és protestantizmus - ellen rendőri eszközöket alkalmaznak. 1951-ben kémkedés vádjával indul eljárás 60 katolikus pap ellen, négyet közülük <strong>felakasztanak</strong>. A protestánsokat közös, államilag elllenőrzött szervezetbe kényszerítik, minden azon kívüli vallási tevékenység ellen rendőri eszközökkel lépnek fel.<br/><br/>Ami a fő vallást - az ortodoxiát - illeti, itt <strong>történelmi okokból</strong> a hatalom nem engedheti meg magának a <strong>szovjet módszer</strong>t, azaz a nyíltan ellenséges hozzáállást, így az ortodoxia esetében a lassú felőrlés a megoldás: az egyházi oktatás lassú ellehetetlenítése, a fontosabb egyházi struktúrákba kommunista ügynökök beférkőzése, stb. Eközben az ortodoxia helyzetetét igyekszik a hatalom egyfajta <strong>múzeum szereppé</strong> degradálni, azaz elismeri múltbéli teljesítményét, de hangsúlyozza, hogy az egyház tanítása ma már részben elavult dolog, így az ortodoxia lassan<strong> el fog halni</strong> a tömegek iskolázottságának növelésével párhuzamosan. 1953-tól kezdődően a pártvezetés előzetes engedélye nélkül egyetlen főpap sem nevezhető ki, választható meg, a mégis megtörtént, engedély nélküli választásokat az egyház kénytelen utólagosan megsemmisíteni, s új választást kiírni. Ennek eredményeképpen a 80-as évek végére a bolgár főpapok 100 %-a "megbízható" ember lesz.<br/><br/>A hatalom sikeresen közbenjár annak érdekében, hogy a bolgár egyházfő ismét <strong>pátriárka</strong> címet viselhessen. Ezzel is igyekszik a hatalom bizonyítani, hogy nem ellenséges az ortodoxiával szemben.<br/><br/>1963-től kezdődik Zsivkov <strong>legsikeresebb</strong> időszaka és tart a 70-es évek végéig. Az életszínvonal - az olcsó szovjet energiának és a szintén olcsó szovjet hiteleknek köszönhetően - folyamatosan növekszik, az árukínálat is bővül. Sikerül megoldást taláni a mezőgazdaság problémáira is, az intenzív gépesítéssel, a belföldi szükséglet <strong>háromszorosát</strong> termeli a bolgár mezőgazdaság. Megszűnik az írástudatlanság. A felsőoktatásban résztvevők száma sosem látott mértékben növekszik. A 70-es évek végére a Bolgár Kommunista Párt taglétszáma megközelíti az <strong>egymillió</strong>t.<br/><br/>Zsivkov elkezdi fejleszteni az idegenforgalmat, az élelmiszeripart, s kedvenc területét: az informatikát. Igyekszik javítani a nyugati kapcsolatokon is, ennek egyik jelképe, hogy Bulgária az első kommunista állam, ahol gyára épül a Coca-Colának: 1965-ben, azaz előbb, mint Jugoszláviában. Zsivkov egyetlen feltétele: a Coca-Cola dolgozzon ki <strong>cirillbetűs logót</strong>, s azt használja. (A Szovjetúnióba a Coca-Cola céget csak 1980-ban engedik be, a moszkvai olimpia idején, de gyára csak a 80-as évek végén épül először.) Ez volt az első eset, hogy a Coca-Cola cég más ábécét használt - azóta ez már nem egyedi eset, mert már létezik arab, héber, thai, stb. logó is, de 1965-ben ez még szenzációnak számított.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cc.jpg" rel="attachment wp-att-10717"><img class="aligncenter size-full wp-image-10717" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/cc.jpg" alt="cc" width="478" height="382" /></a><br/><br/>A volt bolgár kommunista partizánok egy része körében el is terjed az a nézet, hogy Zsivkov rátért a "burzsoá kapitalizmus" útjára, ezért „új forradalom” kell a burzsoáziává változott pártnomenklatúra ellen. <strong>1965</strong>-ben egy volt bolgár partizánvezér, több tábornok és tiszt, valamint szimpatizánsok összeesküvést készítenek elő, melynek célja „a kapitalista Bulgária visszatérítése a szocializmus útjára”. A csoportot időben leleplezik egy „áruló” segítségével, s mindenkit hosszú börtönbüntetésre ítélnek, a vezetőknek pedig „baráti alapon” megsúgják, hogy családjuk érdekében jobban teszik, ha öngyilkosok lesznek cellájukban. Valószínűleg egyedi esemény ez a keleti táborban: a "baloldali ellenzék" <strong>puccsal</strong> való próbálkozása.<br/><br/>Zsivkov 1971-ben <strong>új alkotmányt</strong> fogadtat el, ezzel együtt új címer is lesz. Az ok: a "szocializmus" már sikeresen megvalósult az országban, kezdődik a "kommunizmus" építése.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/gb1971.png" rel="attachment wp-att-10700"><img class="aligncenter size-full wp-image-10700" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/gb1971.png" alt="gb1971" width="396" height="446" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>a bolgár címer 1971-1990 között, a korabeli vicc szerint szerint ez nem címer, hanem halotti jelentés, s a két évszám a bolgár állam születését és halálát jelentik</em></p><br/>A 70-es évek végétől <strong>gazdasági válság</strong> kezdődik. Megoldásként enyhítenek a tervgazdálkodás dogmáin, az egyes állami vállalatok önállósága növekszik. (Ez tuljadonképpen előkészíti a rendszerváltáskori új tőkés réteget, mely az esetek zömében a volt állami gazdasági vezetőkből épül ki aztán.)<br/><br/>A rohamosan csökkenő életszínvonalú lakosság elegedetlenségét az <strong>ideológiai szabadság</strong> növelésével igyekszik a vezetés kompenzálni. A bolgár kulturális minisztérium (melynek vezetője Ljudmila Zsivkova, <strong>Todor Zsivkov lánya</strong>) nagyszabású ünnepségsorozatot készít elő Bulgária megalapításának <strong>1300. évfordulója</strong> alkalmából, melyben immár szó se esik marxizmusról, a hangsúly a dicső, nemzeti múltra van helyezve. Emellett nyilvánosan is propagálni kezdi Ljudmila Zsivkova a maga sajátos ezoterikus, hindu-tibeti nézeteit, melyeknek a hivatalos marxista eszmékhez az égvilágon semmi közük nincs. Ami a bolgár nép eredetét illeti, az addigi hivatalos "szláv nép, idegen elemekkel" tanítás helyett a tényleges eredet lesz a hivatalos álláspont: azaz az ősbolgárok által állammá szervezett szlavizált trák és szláv lakosság tézise. Szintén folyamatosan hangsúlyozásra kerül az ortodoxia pozitív szerepe a bolgár történelemben, valamint az a tény, hogy a nagy Szovjetúnió a kis Bulgáriától kapta a cirill ábécét, s nem fordítva.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lj.jpg" rel="attachment wp-att-10711"><img class="aligncenter size-full wp-image-10711" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/lj.jpg" alt="lj" width="381" height="291" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Ljudmila Zsivkova férjével és közös fiúkkal, valamint első házasságából származó lányával</em></p><br/>A nemzeti érdekek védelme programjának része immár a <strong>bulgáriai kisebbségek</strong> bolgárosítása is. Ez csak az örményeket és a zsidókat nem érinti, ők ugyanis "barátságos", "hazafias" kisebbségnek számítanak. A bolgár alkotmányt módosítják a 70-es évek végén, <strong>törölve</strong> belőle a “kisebbség” szót. A muszlim vallású cigányok esetében a bolgárosítás sikeres, erőszakra sincs szükség, a legtöbb cigány önként is szeretne bolgárrá válni. (A keresztény cigányok pedig eleve bolgár neveket viselnek, náluk nincs szükség névváltoztatásra.)<br/><br/>Összesen kb. 220 ezer pomák nevét <strong>kényszerbolgárosították</strong> ezután. Miután Törökország 1974-ben agressziót követett el <strong>Ciprus ellen</strong>, a hatalom suttogó propagandája terjeszteni kezdte, hogy Törökország Bulgáriát is készül megtámadni a török és muzulmán kisebbség védelmének ürügyével, ezért meg kell oldani a “törökkérdést”. Így a bolgár lakosság zöme támogatja a bolgárosítást.<br/><br/>A 80-as évek elejétől immár a törökökre is <strong>kiterjesztik</strong> a bolgárosítást. A hatalom történészei olyan "elemzésekkel" állnak elő, melyek szerint valójában Bulgária területére sosem volt török betelepülés az oszmán időkben, s az összes bulgáriai muzulmán az oszmán hatalom által erőszakosan iszlám hitre térített bolgár keresztények utódai, akik az oszmán uralom alatt “tévesen” török identitásra váltottak. Így a törökök valójában bolgárok, s a hatalom hazafias feladatot lát el azzal, hogy a magukat törököknek gondolókat <strong>ráébreszti</strong> bolgár gyökereikre. Ez egyébként csak részben igaz, mert történelmi tény, hogy igenis volt török betelepülés a bolgár területekre már a török hódítás kezdetén is.<br/><br/>Először a kompakt török régiókon kívül élőket kényszerítik névváltoztatásra, aztán minden olyan törököt, aki párttag vagy valamilyen fontosabb munkahelyi pozíciót tölt be. Ezután következik a kompakt török többségű régiók "feldolgozása". A módszer jellemzően az, hogy egy-egy adott település teljes lakosságától elveszik személyi igazolványát valamilyen ügyintézésre hivatkozva, majd másnap új igazolványt adnak ki mindenkinek, immár új, bolgár névvel. Aki nem hajlandó átvenni az <strong>új papírokat</strong>, azt aztán kirúgják a munkahelyéről, majd közveszélyes munkakerülés miatt eljárást indítanak ellene.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bgethn.png" rel="attachment wp-att-10705"><img class="aligncenter size-full wp-image-10705" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bgethn.png" alt="bgethn" width="584" height="389" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária etnikai térképe a 80-as évekbeli helyzet szerint - kék: bolgár keresztény többség, zöld: török többség, piros: bolgár muzulmán többség, sárga: vegyes, nincs többség, </em></p><br/>Mindezek miatt Bulgária súlyos nemzetközi elszigeltségbe kerül. A nyugat felsorakozik Törökország mögött, viszont a Szovjetúnió meg <strong>elhatárolódik</strong> ettől a bolgár politikától.<br/><br/>Látván, hogy Bulgária nem élvezi a szovjetek védelmét, Törökország ekkor <strong>terrorista</strong> csoportokat kezd kiképezni bolgár területen. Török terroristák felgyújtják a szófiai nagycirkuszt, több vasúti merényletet követnek el, s egy várnai szálloda előtt is merénylet történik az idegenforgalmi szezon közepén. Halálos áldozatok is vannak.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bunovo.jpg" rel="attachment wp-att-10713"><img class="aligncenter size-full wp-image-10713" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bunovo.jpg" alt="bunovo" width="567" height="332" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bnv.jpg" rel="attachment wp-att-10712"><img class="aligncenter size-full wp-image-10712" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bnv.jpg" alt="bnv" width="350" height="293" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a legtöbb (6) halálos áldozattal járó török vasúti merénylet, s helyszínén az emléktábla ("1985. III. 9. a törökpárti terrorizmus áldozatainak emlékére")</em></p><br/>1989 nyarán történt a később a népnyelvben „<strong>Nagy Kirándulás</strong>” néven ismertté vált eseménysorozat, melynek kereteiben a hatóságok útleveleket adtak kiválasztott törökök kezébe, kényszerítve őket az ország elhagyására, rendszerint 24 órát adva értékeik összeszedésére. A későbbi adatok szerint összesen 360 ezer személy hagyta el Bulgáriát, egy részük önkéntesen távozott. Sok török azonban nem akarta elhagyni szülőfaluját, ellenük a legkülönbözőbb kényszerintézkedéseket alkalmazták: a falvakat rendőri és katonai egységek vették körül, a lakosok nem hagyhatták el falvaikat, a falvakban viszont az élelmiszerboltokat bezárták, s az orvosi ellátást megtagadták a betegektől.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/vp.jpg" rel="attachment wp-att-10715"><img class="aligncenter size-full wp-image-10715" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/vp.jpg" alt="vp" width="610" height="410" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>a bolgár-török határon kitelepülők</em></p><br/>A közhangulatban azonban a változás a hatalom számára meglepő módon <strong>fordítottnak</strong> bizonyult. Míg az igencsak anyagias szemléletű átlagbolgár a névváltoztatást a ciprusi példa emlegetése miatt elfogadta amolyan önvédelmi intézkedésként, 360 ezer ember anyagi kisemmizése már inkább együttérzést keltett az áldozatokkal. Az anyagi kisemmizés tény volt, hiszen a rövid határidő alatt a török családok általában kénytelenek voltak ingóságaikat nevetségesen alacsony áron elkótyavetyélni, hogy pénzhez jussanak, hiszen nem vihettek magukkal mindent. Ráadásul az emberek hangulatát az is negatív irányban befolyásolta, hogy híre ment sok esetnek, amikor helyi kommunista pártemberek vásárolták fel a kiűzésre ítélt törökök vagyonát, így hatalmas nyereséghez jutva.<br/><br/>Az egész törökkérdést csak a rendszváltás <strong>oldotta meg</strong> 1989-1990-ben.<br/><br/>Visszatérve a gazdasági témára, a helyzet folyamatosan romlott a 70-es évek végétől. A romlás immár nemcsak az árukínálat drasztikus csökkenésében, de pl. az áram- és vízszolgáltatásban is érezhető lett: naponta átlag 8-12 órán keresztül <strong>áramszünet</strong> volt, s <strong>vízkorlátozások</strong> is voltak.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sor.jpg" rel="attachment wp-att-10709"><img class="aligncenter size-full wp-image-10709" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/sor.jpg" alt="sor" width="1450" height="968" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>sorbanállás egy bolt előtt Szófia központjában</em></p><br/><strong>Gorbacsov</strong> hatalomra kerülése Moszkvában 1985-ben súlyosan tovább rontott a bolgár helyzeten, Gorbacsov immár végképp nem volt hajlandó olcsó hiteleket adni, s az energia is immár piacon áron volt csak megvásárolható a Szovjetúniótól. Ez az első eset a bolgár-szovjet kapcsokatok történetében, hogy a bolgár vezetés immár nem a szovjet vezetés elsőszámú barátja.<br/><br/>Mindennek ellenére hozzá kell tenni: a rendszerváltás oka nem gazdasági volt, hanem a belső harc a pártvezetésben. Zsivkov belső ellenzéke a pártvezetésben <strong>1989. november 10-én</strong> gyakorlatilag puccsot hajtott végre. De ez már egy külön nagy téma...maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-40135563095099370552015-12-13T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.175-08:00A kommunista Bulgária kezdete1944 szeptember 8-án a <strong>szovjet csapatok</strong> <a href="http://bircahang.org/bulgaria-ii-vilaghaboruban/">átlépik a bolgár határt</a>, másnap <strong>puccs</strong> történik Szófiában: a kommunisták és szövetségeseik – az úgynevezett <strong>Hazafias Front</strong> – veszik át a hatalmat.<br/><br/><a name='more'></a><br/><br/>Az új kormányban a meghatározó szerepet a<strong> kommunisták</strong> játsszák, de szerepet kap benne az Agrárpárt, a szociáldemokraták, s a<strong> jobboldali radikális</strong> Zveno mozgalom, mely fasiszta - de náciellenes - eszméket vall. A miniszterelnök <strong>Kimon Georgiev</strong>, a Zveno vezetője. A kommunisták egyébként kisebbségben vannak, de övék a két legfontosabb minisztérium: a belügy és az igazságügy.<br/><blockquote>Kimon Gergiev arról híres a bolgár történelemben, hogy minden XX. századi bolgár puccsban vezető szerepet játszott: már az 1923-as agrárpárti kormány elleni puccsban fontos szerepet játszott, de az 1934-es cári puccsban is részt vesz, mely után ő lett az új kormány külügyminisztere.</blockquote><br/>A Hazafias Fronton kívüli pártokat vagy betiltják - arra hivatkozva, hogy azokat háborús bűnösök vezetik -, vagy amennyiben azok nyilvánvalóan ellenzékiek voltak a háború alatt is, tevékenységüket ellehetetlenítik. Azaz már a kezdetben a demokrácia erősen korlátozott: a szeptemberi puccsban részt nem vevő pártoknak <strong>nincs valós esélyük</strong> politikai tevékenységet betölteni az országban.<br/><br/>Az új kormány <strong>békét köt</strong> a szovjet csapatokkal, s ideiglenesen átadja a bolgár hadsereg feletti főhatalmat <strong>Tolbuhin</strong> szovjet marsallnak, majd októberben előzetes békét ír alá a kormány Angliával és az USA-val. Ugyancsak októberben Belgrádban a bolgár kormány megyezik Titóval, hogy a bolgár hadsereg <strong>segíteni fogja</strong> Jugoszlávia megtisztítását a német és magyar haderőtől. Ezzel párhuzamosan a bolgár hadsereg visszavonul az összes volt jugoszláv és görög területről, visszavonulás közben támadva a német haderőket.<br/><p style="text-align: center;"><em><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/harkany.jpg" rel="attachment wp-att-10679"><img class="aligncenter size-full wp-image-10679" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/harkany.jpg" alt="harkany" width="800" height="486" /></a>a legnagyobb bolgár katonai temető Magyarországon - Harkányban</em></p><br/>A kommunista vezetésű Belügyminisztérium új rendőrséget hoz létre, mely hamarosan súlyos repressziókat kezd alkalmazni. A kormánykoalícióban lassan megjelennek az ellentétek a kommunisták és a többi párt között.<br/><br/>1944 novemberében Sztálin engedélyt ad a bolgár hadseregnek, hogy bekapcsolódhat a tengelyhatalmak elleni harcba, A bolgár hadsereg behatal Jugoszláviába és Titó hadseregével együtt a németek ellen harcol, aztán 1945 márciusában magyar területre lép, ahol a Dél-Dunántúlon harcol a szovjet egységek irányítása alatt, A bolgár hadsereg végül Ausztriában fejezi be a háborús harcokat május elején.<br/><br/>Decemberben elkészül az új rendelet a <strong>fasiszta háborús bűnösök</strong> felelősségre vonásáról. Az első ítéletek még decemberben megszületnek. 1945 áprilisáig folytatódik a felelősségre vonás. Összesen több mint 2700 embert ítélnek halálra: ez <strong>rekord</strong> egész Kelet-Európában. <strong>Halálos ítéletet</strong> kap a kormányzótanács mindhárom tagja (köztük Szimeon cár nagybátyja), 22 volt miniszter, 68 volt parlamenti képviselő, s 47 tábornok. Az ügyész halálos ítéletet kér még a zsidómentő volt parlamenti alelnökre, Dimitar Pesevre is, de a zsidó közösség vezetőségének bevatkozása után végül "csak" 15 év börtönt kap. 1995-ben az <strong>összes</strong> 1944-1945 során, háborús bűnök ügyében meghozott ítéletet megsemmisítik.<br/><br/>1945 nyarán a Hazafias Front <strong>szétszakad</strong>. A kommunista típusú hatalom kiépítését ellenző Agrárpárt és a Szociáldemokrata Párt kilép, viszont a két párton belüli kommunistaszimpatizáns franciókon keresztük a két párt mégis formailag a Front részei marad. Ekkortól keletkezik <strong>kettő darab</strong> Agrárpárt és kettő darab Szociáldemokrata Párt: egy-egy kommunistbarát és antikommunista.<br/><br/>A kommunistapárti Agrárpárt később is fennmarad, egészen 1989-ig, ugyanis Bulgáriában hivatalosan<strong> sosem vezetik be</strong> az egypártrendszert, de 1947-től gyakorlatilag fantompárttá válik, azaz hivatalosan támogatja a Kommunista Párt programját.<br/><br/>A Hazafias Frontból 1945 nyarán kilépett Agrárpárt vezetőjét, Nikola Petkovot 1947-ben kivégzik, a pártot feloszlatják<br/><br/>Ezen kívül létezett egy harmadik Agrárpárt is, melynek vezetője az 1941-ben külföldre menekült <strong>Georgi M. Dimitrov</strong> volt, aki 1944 szeptemberében hazatért. Ez az Agrárpárt nem csatlakozott sosem a Hazafias Fronthoz. (Georgi M. Dimitrov lánya 1990-ben visszatért Bulgáriába, s a 90-es években vezető politikus volt pár évig.)<br/><br/>A szocdemeknél a helyzet hasonló. 1945 nyarán a párt nagyobb része kilép a Hazafias Frontból, a kisebbik rész szövetségben marad a kommunistákkal. A kommunistabarát rész 1948-ben beolvad a Kommunista Pártba, a kommunistaellenes részt betiltják.<br/><br/>A Zveno Párt 1949-ben beolvad az immár társadalmi szervezetté változott Hazafias Frontba. Volt vezetője, Kimon Georgiev 1969-ben bekövetkezett haláláig parlamenti képviselő marad.<br/><br/>A többi párt vagy szintén belép a Hazafias Frontba 1949-ben vagy a feloszlatás lesz a sorsuk,<br/><blockquote>1945 februárjában rendelet születik a bolgár<strong> írásreform</strong>ról. Az addig 32 betűből álló ábécéből törlik a Ѣ és a Ѫ betűt, valamint megszűnik a szóvégi Ь írása, továbbá az Ъ írása is, amennyiben az nem jelöl hangot.</blockquote><br/><strong>1945 novemberében</strong> tartanak először parlamenti választásokat a háború után, a legtöbb Hazafias Fronton kívüli párt bojkottálja a választásokat, mivel - a papírhiányra hivatkozva - a kormányzat nem teszi nekik lehetővő az írásos propagandát. A választásokon a Hazafias Front pártjai végül<strong> 88 %</strong>-os többséget szereznek, ezen belül a kommunisták és a kommunistabarát Agrárpárt 34-34 %-ot szereznek, a Zveno és a kommunistabarát szocdemek pedig összesen 20 %-ot. A miniszterelnök marad Kimon Georgiev.<br/><br/>1946 szeptemberében <strong>népszavazás</strong>t tarrtanak az államformáról, ennek eredményeképpen az ország új neve<strong> Bulgáriai Népköztársaság</strong>. Az első köztársasági államfő <strong>Vaszil Kolarov</strong>, a Kommunista Párt második embere. II. Szimeon cár és családja Egyiptomba távozik (ott jár iskolába az alexandriai brit gimnáziumban), majd pár év után Spanyolországban telepszik le végleg, ahonnan csak <strong>2001</strong>-ber tér haza. Bár az összes politikai okokból külföldre távozott bolgár politikust a hatalom megfosztja a bolgár állampolgárságtól, a volt cár és családja esetében a hatalom<strong> furcsa módon</strong> kivételt tesz.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/rf.jpg" rel="attachment wp-att-10689"><img class="aligncenter size-full wp-image-10689" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/rf.jpg" alt="rf" width="360" height="269" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Kimon Georgiev és Georgi Dimitrov ünneplik a népszavazás eredményét</em></p><br/>Az utolsó <strong>formailag többpárti választás</strong> 1946 októberében zajlik. Ezen a Hazafias Front pártjai 70 %-ot kapnak (a kommunisták 55 %-ot), az ellenzék 30 %-ot. A parlament működése során a 99 ellenzéki képviselőből 90-et megfosztanak a mandátumától, így a ciklus végére a parlament 98 %-ban kommunistapárti lesz. A következő <strong>1949-es választásokon</strong> - és egészen az utolsó diktatúra 1989-es végéig - már nem vesznek részt pártok, csak az időközben kommunista tömegszervezetté alakult Hazafias Front indíthat jelölteket. 1949-től a parlament <strong>jelképes szervvé</strong> változik, a döntések többé nem ott történnek, a következő 40 év során a parlament évente csupán pár napot ülésezik, a valós döntéshozatal átkerül a Kommunista Párt vezetőségébe,<br/><br/>1946 végétől haláláig a miniszterelnöki posztot a kommunista párt főtitkára, <strong>Georgi Dimitrov</strong> veszi át.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500d.jpg" rel="attachment wp-att-10680"><img class="aligncenter size-full wp-image-10680" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500d.jpg" alt="500d" width="691" height="356" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Georgi Dimitrov egy halála utáni bankjegyen</em></p><br/>1947-ben kerül aláírásra a békeszerződés Bulgáriával, mellyel Bulgária jogilag <strong>visszanyeri szuverenitását</strong>. A szerződés aláírása után a szovjet csapatok elhagyják az országot. Az ország határai az 1939-es határok, kivéve a bolgár-román határt, mivel a békeszerződés <strong>érvényesnek ismeri el</strong> az 1940-es bolgár-román szerződést Dél-Dobrudzsa visszaadásáról. Ezzel Bulgária egyedi: ez az egyetlen hasonló revíziós szerződés, mely hatályban marad. Ez mindenképpen Georgi Dimitrov <strong>nagy érdeme</strong>, aki meggyőzi Sztálint, hogy az 1940-es revízió igazságos volt.<br/><p style="text-align: center;"><strong><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg71.png" rel="attachment wp-att-10641"><img class="aligncenter size-full wp-image-10641" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg71.png" alt="bg71" width="760" height="587" /></a></strong><em>Bulgária az 1947-es békeszerződés szerint</em></p><br/>Szintén 1947-ben a bolgár parlament elfogadja az<strong> új alkotmány</strong>t, ezzel hatályát veszti az 1879-es alkotmány. Ez az alkotmány még "népi demokratikus", nem tisztán kommunista, nem mondja ki többek között a kommunista párt vezető szerepét.<br/><br/>1947 decemberében <strong>államosítják</strong> kártalanítás nélkül az összes bankot és bányaipari vállalatot, majd 1948 tavaszán szintén kártanítás nélkül az összes nagy és közepes vállalatot is. A mezőgazdasági nagyvállalkozásokat államosítják szintén, de kártalanítás mellett, bár a fizetett összeg a piaci ár alatt marad.<br/><br/>1948 szeptemberétől az összes külföldi oktatási intézményt bezárják, s a bolgár oktatás minden szintjén - az egyházi iskolák kivételével - bevezetik a <strong>marxizmus</strong>t, mint kötelező tantárgyat. Ugyanekkor betiltásra kerül az összes ifjúsági, gyermek- és diákszervezet, helyükre létjön a Komszomol és az áttörőket és kisdobosokat egyesítő Szeptemberista Mozgalom, a név a szovjet Októberista Mozgalom bolgárosítása. A kisdobos bolgárul чавдарче (kis Csavdar), egy törökellenes felkelő, Csavdar vajda nevéből, így próbálva nemzeti elemmel gazdagítani a kommunista szervezetet. Szintén a nemzeti jelleget erősítette a kisdobosok sapkája, mely a XIX. századi bolgár felkelők fejfedőjéről lett mintázva.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/chavdar.jpg" rel="attachment wp-att-10691"><img class="aligncenter size-full wp-image-10691" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/chavdar.jpg" alt="chavdar" width="454" height="711" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>bolgár kisdobosok</em></p><br/>Georgi Dimitrov 1945-1948 között igyekszik Sztálin mellett Titóval is közeli kapcsolatokat kialakítani. Váratlanul Sztálin számára, Dimitrov tehát megpróbál tőle <strong>függetlenül</strong> cselekedni. Dimitrov nagy terve a <strong>Balkáni Únió</strong> nevű államszövetség megalapítása, melynek része lenne Albánia, Bulgária és Jugoszlávia. A fő kérdés azonban az, hogy milyen legyen az új állam felosztása: Tito szerint<strong> 8 tagköztársaságból</strong> kellene állnia, míg az albánok és a bolgárok szerint<strong> három</strong>ból. Tito - hogy megnyerje a másik két felet -javasolja az albánoknak, hogy Albániából és Koszovóból állhatna az albán tagköztársaság, míg a bolgároknak azt ajánlja fel, hogy a bolgárlakta szerbiai területeket a bolgár tagköztársasághoz csatolná, ha cserébe Bulgária beleegyezne, hogy Macedónia bulgáriai és jugoszláviai részeiből alakulna ki az új macedón tagköztársaság. Dimitrov hajlandó is lenne erre a kompromisszumra, aminek érdekében el is kezdődik Macedónia bulgáriai részében a lakosság <strong>erőszakos macedónizáció</strong>ja. Később ezt minősítik Bulgáriában Dimitrov legnagyobb hibájának, a 60-as években a bolgár vezetés <strong>átáll az ellenkező álláspontra</strong>, ami miatt a bolgár-jugoszláv viszony a szovjet-jugoszláv kibékülés után is rossz marad. A Balkáni Únió tervezete 1948-ban kerül le <strong>végleg</strong> a napirendről, amikor Sztálin és Tito összevesznek, s mind az albán, mind a bolgár vezetés Sztálint támogatja a vitában.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/blkun.png" rel="attachment wp-att-10685"><img class="aligncenter size-full wp-image-10685" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/blkun.png" alt="blkun" width="399" height="247" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Tito tervezete a 8 tagállamból álló Balkáni Únióról</em></p><br/>1949-ben Dimitrov <strong>meghal</strong> moszkvai látogatása során. Utóda a miniszterelnöki székben Vaszil Kolarov, a kommunisták második embere, a pártvezetésben pedig <strong>Valko Cservenkov</strong>, szintén a kommunista vezetés tagja és Dimitrov sógora,<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/dimmav.jpg" rel="attachment wp-att-10687"><img class="aligncenter size-full wp-image-10687" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/dimmav.jpg" alt="dimmav" width="1000" height="708" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Dimitrov mauzóleuma lebontása (1999) előtt pár héttel</em></p><br/>1944-től létrejön fegyveres <strong>partizánmozgalom</strong> is az új rendszer ellen, 1500-2000 aktív résztvevővel. Ezt a mozgalmat a hatalom csak 11 évvel később, 1956-ban tudja teljesen megsemmisíteni.<br/><br/>Ami a kommunista diktatúrát illeti, bevezetésének kezdete tehát még 1944, megszilárdulása pedig 1949.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-53635265973670630842015-12-12T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.125-08:00Bulgária a II. világháborúbanA <a href="http://bircahang.org/bulgaria-a-ket-vilaghaboru-kozott/">háború kitörésekor</a> Bulgária kinyílvánítja <strong>semlegesség</strong>ét. A bolgár közvélemény és a vezetés közös akarata, hogy túl veszélyes lenne ismét háborúba lépni, mert ez lehet a harmadik vereség (1913 és 1918 után) egy nemzedéken belül. A kormányzat tehát a politikai megoldásra összpontosít a területi revíziót illetően.<a name='more'></a><br/><br/>1940 februárjában a cár kinevezi miniszterelnöknek a németbarát, de a nácizmust elutasító Bogdan Filovot. Filov pártonkívüli volt, híres bolgár régész, a Bolgár Tudományos Akadémia elnöke, s természetesen a cár közeli barátja.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/pravonaglas.jpg" rel="attachment wp-att-10632"><img class="aligncenter size-full wp-image-10632" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/pravonaglas.jpg" alt="pravonaglas" width="547" height="476" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Az új kormány egyik intézkedése: kiterjeszti a nőkre is a választójogot.</em></p><br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg51-1.png" rel="attachment wp-att-10638"><img class="aligncenter size-full wp-image-10638" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg51-1.png" alt="bg51" width="760" height="587" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária a II. vh. kitörésekor</em></p><br/>A <strong>magyar-román tárgyalások mintájára</strong>, melynek eredményeképpen Románia visszaadja Erdély északi részét Magyarországnak békés úton (II. bécsi döntés), a bolgár kormány hasonló tárgyalásokat kezdeményez Romániával, a bolgár-román megállapodás a magyar-román után 9 nappal kerül aláírásra, ennek értelmében Románia visszaadja Bulgáriának Dél-Dobrudzsát, cserébe pedig a bolgár lakosság kitelepül Romániából, s Bulgária lemond minden jövőbeli igényről Észak-Dobrudzsát illetően. Ezzel párhuzamosan 30 ezer román nemzetiségű bolgár állampolgár kitelepül Romániába, önkéntes alapon, míg a Dél-Dobrudzsában élő románok számára a kitelepülés kötelező. (Ezzel szűnik meg Bulgáriában gyakorlatilag teljesen a román kisebbség, mely addig jelentős volt <strong>Vidin környékén</strong>, mára alig párezer ember maradt.)<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg71.png" rel="attachment wp-att-10641"><img class="aligncenter size-full wp-image-10641" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg71.png" alt="bg71" width="760" height="587" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária Dél-Dobrudzsa visszakapása után - ez a határ egyezik a maival</em></p><br/>Eközben mindkét háborús fél igyekszik a maga oldalára vonni Bulgáriát. Németország és Olaszország megígéri a revíziós bolgár törekvések támogatását, de a bolgár vezetés nemet mond, tanulva a múlt eseményeiből. Úgyszintén az USA és a Szovjetúnió – mely akkor még Németország szövetségese volt – szövetséget ajánlanak Bulgáriának. A Szovjetúnió egyenesen <strong>katonai szövetség</strong>et ajánl Bulgáriának, szeretné kibérelni a fekete-tengeri bolgár kikötőket, cserébe kijelenti, hogy támogatni fogja a jogos bolgár igényeket. A bolgár vezetés ezeket az ajánlatokat is elutasítja, kitart a semlegesség mellett.<br/><br/>Közben a <strong>németbarát irány</strong> a kormány politikájában folyamatosan erősödik. Ennek oka nem a náciszimpátia, hanem sokkal inkább az erős Németország melletti kiállás támogatása volt. 1942 végéig mindenképpen úgy tűnt, hogy Németország <strong>megállíthatatlan</strong>, így érdemesnek tűnt a vele való szövetség.<br/><br/>Léteztek ugyan náci szimpatizánsok is Bulgáriában, ezek azonban ellenzékben voltak egészen 1940 végéig. 1941-től jelentkező tendencia, hogy a kormányzat bekapcsolt egyes nácibarát személyeket is az államapparátusba.<br/><br/>A németellenes irányt elutasító orosz- és angolpárti Agrárpárt <strong>fegyveres felkelés</strong>t tervez a hatalom megbuktatására, ehhez a jelentős támogatottságú kommunista párt és rajta keresztül a Szovjetúnió segítségét kéri, de a tervből nem lesz semmi: ekkor a Szovjetúnió még Németország szövetségese, és nem érdeke egy ilyen felkelés. Így az Agrárpárt puccsot kezd előkészíteni, a brit titkosszolgálat tudomásával, azonban a tervet a bolgár titkosszolgálat felfedi, a tervezett puccs vezetői, köztük az Agrárpárt elnöke, <strong>Georgi M. Dimitrov</strong> (nem rokona a kommunista vezér Georgi Dimitrovnak, csak névegyezés) Törökországba, majd onnan Egyiptomba menekül, ahonnan csak a háború után tér haza.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/london-1.jpg" rel="attachment wp-att-10640"><img class="aligncenter size-full wp-image-10640" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/london-1.jpg" alt="london" width="307" height="458" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>korabeli orosznyelvű kommunista plakát, mely éljenzi a német-szovjet szövetséget - a plakát szerint a német és a szovjet légerő <strong>közösen</strong> bombázza Londont! - a szöveg: "a testvérnépek találkozót szerveztek az ellenséges város felett, minden egyes kézfogásuktól remeg a birodalmi Britannia"</em></p><br/>1940 végén a kormány beterjeszti a bolgár <strong>zsidótörvényeket</strong> a parlamentbe, a jogszabály 1941 januárjában lép életbe. A fő célja ennek a német vezetés szimpátiájának elnyerése, valamint az erősödő bolgár náci szervezetek befolyásának csökkentése.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/brnk.jpg" rel="attachment wp-att-10636"><img class="aligncenter size-full wp-image-10636" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/brnk.jpg" alt="brnk" width="600" height="392" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>bolgár nácik felvonulása 1940-ben</em></p><br/>Egyébként az <strong>antiszemitizmus</strong> idegen, importált jelenség volt Bulgáriában. Az országban alig kb. 50 ezer fős zsidó kisebbség élt (a lakosság kb. 1 %-a), akik nem vallási, hanem elsősorban etnikai kisebbségként léteztek. Nem létezett tehát a nyugat-európai típusú zsidó asszimiláció, a bulgáriai zsidókat senki sem tekintette bolgároknak - se ők maguk, se a többség -, hanem idegen kisebbségnek minősültek, Bár a bulgáriai zsidóknak jelentős szerepük volt a gazdaság egyes területein - pl. számarányukhoz képest jelentősen felülreprezentáltak voltak pl. a pénzügyi, a jogi, a gyógyszerészeti, a dohánynagykereskedelmi ágakban -, sosem számítottak ellenséges csoportnak, ami az oka természetesen az volt, hogy a bolgár nemzettudat <strong>elsősszámú veszélynek</strong> mindig a török és a muszlim kisebbséget tekintette, így minden más kisebbség - zsidók, örmények, görögök, románok, stb. - jelentéktelennek, sőt esetleges szövetségesként jött számba a muszlimokkal szemben. Volt még Bulgáriában pár tízezer zsidó származású asszimilált személy is, ezek azonban nem voltak semmilyen közösségben a zsidókkal, s bolgároknak számítottak - ők ellen még a bolgár nácik sem emeltek kifogást.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ivanvariklechkov.jpg" rel="attachment wp-att-10627"><img class="aligncenter size-full wp-image-10627" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/ivanvariklechkov.jpg" alt="ivanvariklechkov" width="255" height="340" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Iván Variklecskov, az első bolgár tengernagy - szefárd zsidó ősöktől származó, a XIX. század elején elbolgárosodott család leszármazottja</em></p><br/>A bolgár zsidótörvény sok tekintetben keményebb a magyar zsidótörvényeknél (pl. megtiltja zsidóknak, hogy Szófiában lakhassanak), amiben enyhébb, hogy a hatályba lépés napja előtt keresztény vallást felvett zsidókat nem nyilvánítja zsidóknak a törvény (míg a magyar verzió a legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkező keresztényeket is zsidónak minősíti).<br/><br/>A jövő szempontjából a legkárosabb hatású a zsidótörvény azon pontja, mely <strong>megtiltja a honosítást</strong> a jövőre nézve zsidók számára.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/everi.jpg" rel="attachment wp-att-10629"><img class="aligncenter size-full wp-image-10629" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/everi.jpg" alt="everi" width="1199" height="825" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>felirat egy bolton: tilos a belépés zsidóknak</em></p><br/>1941 februárjában napirendre kerül a <strong>Háromhatalmi Szerződés</strong>hez való csatlakozás. Ennek közvetlen előzménye az <strong>olasz-görög háború</strong>, melyet Mussolini függetlenül kezd meg, a németekkel való egyeztetés nélkül. A háborút a görögök – mindenki megdöbbenésére – <strong>megnyerik</strong>, sőt ellentámadást kezdenek a <strong>menekülő olaszok</strong> ellen, ami viszont arra készteti Hitlert, hogy kisegítse az olaszokat. A terv szerint a Romániában állomásozó német csapatok Bulgárián keresztül támadnák meg Görögországot. Hitler cserébe felajánlja Borisz cárnak a görög Nyugat-Trákia Bulgáriához való csatolását. A cár <strong>beleegyezik</strong>, de mindenképpen szeretné elkerülni azt, hogy az ország – mint az előző háborúban – minden szomszédjával háborús konfliktusba kerüljön, így további feltételként szabja, hogy <strong>Jugoszlávia is csatlakozzon</strong> a Háromhatalmi Egyezményhez, azaz maradjon fent a jó viszony Bulgária és Jugoszlávia között, csak Görögországgal legyen háború.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/hitlerboris.jpg" rel="attachment wp-att-10630"><img class="aligncenter size-full wp-image-10630" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/hitlerboris.jpg" alt="hitlerboris" width="400" height="311" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Borisz és Hitler hivatalos tárgyalásuk előtt</em></p><br/>Hitler <strong>sikeresen meg is győzi</strong> a jugoszláv vezetést, ennek hírére Bulgária március 1-jén csatlakozik a Háromhatalmi Szerződéshez. Végül Borisz cár terve mégis <strong>kudarcot vall</strong>: bár 25-én a jugoszláv vezetés valóban aláírja a Háromhatalmi Szerződést, két nappal később a nagy részben németellenes jugoszláv hadsereg puccsot hajt végre és átveszi a hatalmat, kinyilvánítva kilépését a szerződésből. Ezt követi a Jugoszlávia elleni közös magyar-német-olasz agresszió áprilisban, mely 2 hét alatt <strong>megdönti a jugoszláv kormányt</strong>. Borisz cár megpróbálja menteni a helyzetet, ezért nem kapcsolódik be a közös magyar-német-olasz akcióba, <strong>megvárja a jugoszláv kapitulációt</strong>. Annak másnapján születik meg a <strong>bolgár-német megyezés</strong> Jugoszlávia egyes részeinek átadásáról Bulgárai részére. A bolgár csapatok április 19-én vonulnak be Jugoszlávia területére, kizárólag arra a részre, melyet Bulgária visszakapott területként az olaszokkal és a németekkel való egyeztetés után.<br/><br/>A következő napon, április 20-án csatlakozik a Görögországban harcoló német és olasz erőkhöz, megtámadja Görögországot. Hitler átadja Bulgáriának Nyugat-Trákiát, kivéve a török határ közelében lévő sávot.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg61.png" rel="attachment wp-att-10643"><img class="aligncenter size-full wp-image-10643" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg61.png" alt="bg61" width="760" height="587" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária a Jugoszláviától és Görögországtól való revízió után - a mai Macedóniai Köztársaság nyugati sávját és a mai Koszovó legnagyobb részét az akkor olasz gyámság alatt álló Albánia kapja meg</em></p><br/>1941 júniusában megindul a német-támadás a <strong>Szovjetúnió ellen</strong>. Borisz cár ezt illetően semlegességet hirdet, s ezt be is tartja, Hitlernek ezt azzal indokolja, hogy Bulgáriát Oroszország szabadította fel a török uralom alól, így a bolgár hadsereg erkölcsi okokból képtelen lenne harcolni a keleti fronton. Cserébe felajánlja, hogy Bulgária<strong> tehermentesíteni fogja</strong> a németeket Szerbia és Görögország megszállási övezeteinek irányításában.<br/><br/>Ettől kezdve Bulgária látja el Németország <strong>diplomáciai képviselet</strong>ét Moszkvában és a Szovjetúnióét Berlinben, egészen 1944 szeptemberéig.<br/><br/>A bolgár kommunisták ekkor fegyveres ellenállást szerveznek, elsősorban a Bulgáriában tartózkodó német csapatok, de a bolgár hatalom ellen is, ez a bolgár kommunista <strong>partizánmozgalom</strong>. Résztvevőinek száma 15-20 ezer fegyveres, plusz kb. 200 ezer fő civil segítő. Gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakulnak ki a partizánok és a rendőrök harcában a következő 3 évben.<br/><br/>1941 <strong>decemberében</strong> „jelképes hadüzenetet” intéz Bulgária az USA és Anglia ellen. Ez a bolgár kormány állítása a közvélemény számára. Természetesen a kifejezés nevetséges, mert jelképes hadüzenet nem létezik. A „jelképes” hadüzenetre válaszként 2 évvel később megkezdődik Bulgária bombázása a brit és amerikai légierő által, természetesen nem "jelképes" bombákkal.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/prl.jpg" rel="attachment wp-att-10633"><img class="aligncenter size-full wp-image-10633" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/prl.jpg" alt="prl" width="800" height="562" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>a bolgár parlament épülete brit légitámadás után</em></p><br/><br/><blockquote>A bolgár miniszterelnököt, akinek hivatali ideje alatt csatlakozott Bulgária a hitlerista hatalmakhoz és megtörtént ez a hadüzenet 1945-ben<strong> kivégzik</strong> hazaárulás miatt. (1996-ban a bolgár bíróság megsemmisíti az ítéletet, formai okok miatt: a vádlottnak nem volt lehetősége védekeznie.)</blockquote><br/>1942 augusztusában Hitler kéri Bulgáriát, hogy mivel az ország nem harcol a keleti fronton, ezért előzetes igéretéhez híven segítse a német katonai igazgatás alatt álló autonóm Szerbia (a kormány nácibarát szerbekből állt, de bennük sem bíztak meg a németek teljesen, így egészen a háború végéig maradt a német katonai irányítás) területén a partizánok elleni harcot, hogy ezzel tehermentesítse a német erőket. A bolgár hadsereg Szerbiába 1942 augusztusában vonult be és 1944 augusztusáig volt ott jelen. Később – 1943 szeptemberétől – ugyanez megtörténik Görögországban is: bolgár katonai közigazgatás kerül bevezetésre a Bulgáriához csatolt Nyugat-Trákiától nyugatra eső görög területen.<br/><br/>1943 februárjában a még 1941-ben felállított <strong>Zsidóügyi Kormányhivatal</strong> vezetője, Alekszandar Belev megállapodást írt alá a német SS bulgáriai képviselőjével. A megállapodás értelmében a bulgáriai zsidók németországi koncentrációs táborokba kerültek elszállításra, hivatalos munkaerőként a közös háborús erőfeszítések támogatására.<br/><br/>A megállapodás gyakorlatba való átültetése <strong>1943 márciusában</strong> kezdődik meg, először a bolgár területen tartozkodó hontalan zsidókat érintve. 4058 fő kerül deportálásra Lom dunai kikötőig a Görögországtól visszaszerzett területekről, aztán 7144 fő Lom és Vidin kikötőkig Macedóniából, majd 161 fő Szerbia volt többi részéről szintén a vidini kikötőig. A kikötőkből német hajók szállítják tovább a zsidókat Bécsig, Bécsből mindenki a treblinkai megsemmisítő táborba kerül, a háborút a deportáltak kevesebb mint 10 %-a éli túl.<br/><br/>Gyakorlatilag a revízióval megkapott területekről minden hontalan zsidó deportálásra kerül. Borisz cár pár embernek egyéni alapon állampolgárságot ad (ezek olyan zsidók, akik fegyveresen harcoltak a bolgár oldalon az előző világháborúban), ők megmenekülnek. Ezen kívül pár tucatnyi ember elbújik a deprtálás elől, majd átszökik az olasz irányítás alatt álló Albániába, ahonnan az olasz hatóságok nem deportáltak senkit.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jewbg.png" rel="attachment wp-att-10647"><img class="aligncenter size-full wp-image-10647" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/jewbg.png" alt="jewbg" width="268" height="175" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>zsidók deportálása a szkopjei vasútállomáson</em></p><br/>Március 17-én kezdődik a bolgár állampolgárságú zsidók deportálása, először Plovdivban. Ez ellen azonban már széleskörű tiltakozás bontakozik ki, <strong>Kiril érsek</strong> (bolgár ortodox egyház) és <strong>Dimitar Pesev</strong>, a bolgár parlament elnöke vezetésével. A kormány elhalasztja ezért a deportálást, majd a parlament úgy dönt, hogy az ügyben Borisz cár fog dönteni a kormány helyett. A cár ekkor rendeletet ad ki, hogy a "zsidókérdés" megoldását Bulgária határain belül kell véghezvinni. Ebből a célból <strong>zsidó táborokat</strong> hoztak létre, ahol a bulgáriai zsidók teljes létszámban megérik a háború végét. Borisz cár azzal indokolta a döntést Hitler előtt, hogy a <strong>zsidó munkaerőre</strong> szüksége van a bolgár hadseregnek a görög és a jugoszláv fronton, így azt nem tudja kölcsön adni Németországnak.<br/><br/>Hitler neheztelt a bolgár döntésért, de azt végül elfogadta, s nem tett semmit a döntés erőszakos megváltozatatása érdekében, bár ekkor már harmadik éve német csapatok állomásoztak Bulgária területén.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/peshev.jpg" rel="attachment wp-att-10649"><img class="aligncenter size-full wp-image-10649" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/peshev.jpg" alt="peshev" width="640" height="480" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Dimitar Pesev emléktáblája a róla elnevezett közterületen Tel-Avivban</em></p><br/>1943 tavaszától kezd megszűnni a biztos hit a <strong>német győzelem</strong>ben, Borisz cár titkos tárgyalásokat kezdeményez Törökországban az angolokkal.<br/><br/>Augusztus végén Borisz cár, hazafelé utazva Hitlerrel való tárgyalása után, a repülőgépen infarktust kap és <strong>meghal</strong>, alig 49 évesen. A soha meg nem erősített találgatások szerint a német titkosszolgálat mérgezte meg, mert Hitler tudomást szerzett az angolokkal megkezdett titkos tárgyalásokról.<br/><br/>Az új uralkodó az akkor hatéves II. Szimeon cár, aki helyett Filov miniszterelnök, a hadügyminiszter és a gyerekcár nagybátyja irányítják az országot kormányzói tanácsként.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500.jpg" rel="attachment wp-att-10651"><img class="size-full wp-image-10651 alignnone" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/500.jpg" alt="500" width="800" height="411" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Szimeon cár korabeli bankjegyen</em></p><br/><strong>1944 elején</strong> erősödik az országban mind a legális parlamenti ellenzék, mind az illegális kommunista partizánmozgalom tevékenysége: követelik, hogy a kormány kössön békét a Szovjetúnióval és egyoldalúan vonja vissza a bolgár csapatokat Szerbiából, valamint hagyjon fel a partizánok elleni akciókkal.<br/><br/>A kormány fokozza a partizánok elleni harcot, de Egyiptomban <strong>titkos tárgyalások</strong>at kezd az USA-val és Angliával, melyek kijelentik: kizárólag Bulgária teljes kapitulációját fogadják el.<br/><br/>Augusztusban Románia <strong>átáll</strong> a szövetségesek oldalára, így a szovjet csapatok harc nélkül eljutnak a bolgár határra. Augusztus 26-án Bulgária kinyilvánítja, hogy kilép a háborúból, abbahagy minden katonai műveletet a szövetségesek ellen, s ezentúl semleges lesz, s felszólítja a német csapatokat, hagyják el az országot. A semlegességi nyilatkozatot azonben egyetlen külföldi állam sem veszi komolyan. Ezért szeptember 2-án a kormány lemond, s átadja a hatalmat a legális, szövetségespárti ellenzéknek. Az új kormány <strong>megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat</strong> Németországgal. Szeptember 5-én a Szovjetúnió <strong>hadat üzen</strong> Bulgáriának, azzal az indokkal, hogy Bulgária nem fejt ki harcot a német hadsereg ellen, majd 8-án a szovjet csapatok átlépik a bolgár határt. Szeptember 9-én <strong>puccs</strong> történik Szófiában: a kommunisták és szövetségeseik - az úgynevezett <strong>Hazafias Front</strong> - veszik át a hatalmat. A kommunista Bulgáriában szeptember 9. volt a nemzeti ünnep, a dátum a kommunista bolgár címeren is szerepelt.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/99.png" rel="attachment wp-att-10653"><img class="aligncenter size-full wp-image-10653" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/99.png" alt="99" width="500" height="567" /></a><br/><br/>A háború Bulgária számára hamarosan folytatódik a szövetségesek oldalán, de erről külön cikkben majd.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-64526362497800355052015-12-11T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.160-08:00Különleges-e Izrael esete?Izrael alapításával kapcsolatban sok a szélsőséges álláspont.<a name='more'></a><br/><br/>Az egyik oldalon Izrael megalapítása valamiféle hihetetlen gonoszság, hiszen az őslakos araboktól a bevándorló zsidók elvették a földet.<br/><br/>A másik oldalon pedig a zsidók szent történelmi jogáról beszélnek.<br/><br/>Valójában mindkét álláspont téves.<br/><br/>A modern zsidó állam megalapítása nem más, mint az <strong>európai gyarmatosítás</strong> egyik utolsó lépése.<br/><br/>Lássuk miért!<br/><br/>Amikor az európai gyarmatosító hatalmak elkezdik a XV. században a világ meghódítását, alapvetően több módszert alkalmaznak.<br/><br/>Az egyik módszer az új területe<strong> totális meghódítása</strong> volt, az eredeti lakosság kiirtásával vagy teljes alárendelésével, aztán asszimilálásával kombinálva. Jellemzően ezt a módszert alkalmazták az angolok és a franciák az amerikai kontinensen, de nemcsak ott. A jellemző példa az USA, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland. Itt minden korábbi struktúra fel lett számolva, helyükre a telepesek rendje lépett.<br/><br/>Afrikában és Ázsiában ez már nem volt lehetséges, hiszen nem volt elegendő oda migrálni kívánó telepes, így a gyarmatosítók jellemzően csak rátelepedtek <strong>felső rétegként</strong> a meglévő társadalmakra. Csak a portugálok próbálták itt is alkalmazni a telepes modellt, azaz tömegesen letelepíteni az afrikai gyarmatokra portugál telepeseket, de ez végül az ő esetükben sem járt sikerrel.<br/><br/>Az egyetlen speciális eset Afrikában <strong>Dél-Afrika</strong>, ahová tömegesen mentek holland és angol telepesek, s megpróbálták alkalmazni a telepesállam-modellt, de mivel nem volt meg hozzá a szükséges többségük, ez a kísérlet a XX. sz. végén végleg elbukott.<br/><br/>S mi a helyzet a <strong>nem-gyarmati model</strong>lel? Ezzel jött létre a legtöbb modern állam. A modell lényege: embertömegek vándorlása során sikeresen elsajátítják más népek területét, s ott a saját rendjüket juttatják érvényre. A <strong>magyar állam</strong> is így jött létre a IX. század végén a Kárpát-medencében: a meglévő társadalmi strukrúrák nem voltak képesek ellenállni, s beolvadtak a hódító magyarok rendjébe.<br/><br/>Izrael <strong>semmivel sem sajátosabb</strong> mindennél. Európaiak alapították (európai zsidók), a földet elsajátították,s létrehozták saját állami rendjüket. Az őslakos arabokat pedig meghagyták helyben, de azok kisebbségbe kerültek. Mintha az USA lakosságának ma a negyede indián identitású lenne.<br/><br/>Izraelben a speciális az az <strong>érzelmi elem</strong>, hogy ugyanezen a területen egykor - kétezer éve - már létezett egyszer zsidó állam, de ez <strong>semmiképpen sem döntő tényező</strong>.<br/><blockquote>Nyilván a palesztínok ma nem örülnek annak, hogy zsidó állam van ott arab állam helyett. De erre Antall 1990-es szófordulatának változatával lehetne válaszolni: "tetszettetek volna megvédeni a földeteteket".</blockquote><br/>Az én kedvenc modellem egyébként a <strong>latin-amerikai</strong>. Ez a különböző etnikumú lakosság keverésére épül, melyből <strong>új identitás</strong> alakul ki. Egy átlag mexikói ma így ősének tekinti mind a spanyol, mind az azték/maja kultúrát, de ő egyikkel se azonosul közvetlenül, mert ő a kettő keveredéséből kialakult új, mexikói identitást vallja magáénak.<br/><br/>A latin-amerikai modell azonban különleges. Kellett hozzá leginkább <strong>az indiánok megvédelmezése a katolikus szerzetesek által</strong>, így nem történhetett meg kiirtásuk a gyarmatostók által, s kellett hozzá ezek után az indiánok akarata a katolikus vallás felvételére. Ezek <strong>kivételes</strong> körülmények, melyek máshol nem valósulhattak meg.maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-78771726005849483082015-12-11T04:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:09.088-08:00Bulgária a két világháború közöttBulgária a két világháború között.<a name='more'></a><br/><br/>Az első, <a href="http://bircahang.org/a-harmadik-bolgar-allam-iii/">háború</a> utáni választásokon előretörnek a baloldali erők. A legnagyobb párt az agrárpárt, második párt a kommunista, harmadik a szociáldemokrata. Az agrárpárt koalícióra lép két jobboldali párttal. Az új kormány fő feladata a <strong>békeszerződés</strong> aláírása.<br/><br/>A Neuilly-sur-Seine-ben <strong>1919. november 27</strong>-én aláírt békeszerződés állapítja meg Bulgária új határait. Az eredeti szerb és görög igények az összes, a balkáni háborúkban megszerzett bolgár területek elvételét kérik, valamint Szerbia a végül meghatározott vonalnál keletebbre szeretné tolni a határt. Mindezt az <strong>USA</strong> akadályozza meg a párizsi béketárgyalásokon.<br/><br/>Végül a szerződés visszállítja Bulgáriának a balkáni háborúk utáni területét (azaz az 1913 végi állapot szerintit), viszont Szerbia és Görögország részére újabb területeket ad át.<br/><br/>Így végül Szerbia „csak” 2563 négyzetkilométert kap Bulgáriából: ez összesen <strong>négy területrészt</strong> jelent, északon Kula város régiójának nyugati részét, középen Boszilegrád és Caribrod (mai neve: Dimitrovgrád) városokat és környéküket, délen pedig Sztrumica várost és környékét. Ezek a területeket a<br/><br/>Görögország pedig 8578 négyzetkilométert kap, egész Nyugat-Trákiát, amivel <strong>megszűnik Bulgária kijutása az Égei-tengerre</strong>.<br/><br/><a href="http://i2.wp.com/bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg41.png"><img class="alignnone size-full wp-image-10567" src="http://i2.wp.com/bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg41.png?resize=584%2C451" alt="bg41" width="569" height="440" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária és a környező államok az I. világháború előtt, 1914 eleje</em></p><br/><a href="http://maxval1967.wordpress.com/2012/05/14/bulgaria-teruleti-valtozasai/bg5/" rel="attachment wp-att-2670"><img class="aligncenter size-full wp-image-2670" title="Bulgária és szomszédai" src="http://i1.wp.com/maxval1967.files.wordpress.com/2012/05/bg51.png?resize=584%2C450" alt="" width="569" height="439" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária és a környező államok az I. világháború után, 1919 vége</em></p><br/>Az elvett területekről kb. 100 ezer fő Bulgáriába menekül, 600 ezer helyben marad.<br/><br/>A legrosszabb a helyzete a bolgároknak a Görögországnak átadott területen, itt elűzés és asszimiláció az állami politika,míg Szerbiában „csak” az asszimiláció. Ennek következtében a Szerbiához csatolt területek ma is <strong>bolgár többségű</strong>ek, míg Nyugat-Trákia régóta etnikailag görög. Ennek oka természetesen nem csak a bolgárok egy részének elűzése és asszimilációja, hanem az is, hogy a 20-as években a Törökországból kiűzött görögök legnagyobb része itt telepedik le és <strong>lakosságcsere</strong> történik ezzel párhuzamosan Bulgária és Görögország között a 20-as évek végén. Nyugat-Trákia lakosságának harmada muszlim, ezek jelentős része <strong>pomák</strong> (= bolgár muszlim). (Ehhez hozzá kell tenni, hogy a pomákok nemzeti tudata homályos, azaz bolgár anyanyelvük ellenére a legtöbben nem tekintik magukat bolgárnak, mint ahogy az átlag bolgár sem tekinti őket "igazi" bolgárnak.)<br/><br/>A békeszerződés további 2,2 milliárd arany frank <strong>reparációt</strong> állapít meg, melyet Bulgária Görögország, Románia és Szerbia részére köteles megfizetni, éves részletekben, egészen 1958-ig. A bolgár hadsereg létszáma maximalizálva lesz a szerződés által<strong> 20 ezer főben</strong>, s kötelezően bevezetésre kerül a professzionális hadsereg, a békeszerződés tiltja a sorozást.<br/><br/>A kormány belpolitikilag is fontos változtatásokat eszközöl: államosítja a külkereskedelmet, törvényt hoz a háborúból meggazdagodott kereskedők vagyonának elkobzásáról, valamint bíróság elé állít több volt minisztert a háborús katasztrófa miatt.<br/><br/>Az Agrárpárt egyformán elutasítja mind a kapitalizmust, mind a marxizmust. Sajátos ideológiájának alapja a <strong>földtulajdonon alapuló társadalom</strong>. Ezért földreformot is végrehajt: elkobozza minden földtulajdonostól annak 30 hektár feletti földjét, s az elkobzott földekből a földtelen parasztoknak, valamint a szomszédos országokból érkezett <strong>bolgár menekülteknek</strong> földet oszt.<br/><br/>A kormány emellett felveszi a harcot a kommunistákkal és a szociáldemokratákkal, alkotmányellenes fegyveres osztagokat hoz létre, az úgynevezett <strong>Narancssárga Őrség</strong>et hoz létre (az Agrárpárt zászlaja narancs színű), melyet elsősorban a sztrájkok leverése használ a kormány.<br/><br/>A kormány kifejezetten diktatórikus intézkedései ellenére (többek között kötelező és ingyenes munkaszolgálatot ír elő a sorkatonaság helyett minden 16 évét betöltött fiú és 20 évét betöltött lány számára, 6-12 hónap időtartamban), az 1920-as választásokon ismét az Agrárpárt nyer, 43 %-os szavazataránnyal. sőt 1923-ban még <strong>emelkedik is népszerűsége</strong>, akkor 53 %-ot kap.<br/><br/>Az ellenzék a választások után elhatározza magát a kormány <strong>alkotmányellenes úton</strong> való leváltására. 1923 júniusában<strong> puccs</strong> történik az ellenzéki pártok és a hadsereg részvételével, valamint a <strong>VMRO</strong> (Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet – az oszmán időkben alapított fegyveres szervezet Macedónia török uralom alól való felszabadítására, melynek célja most az egész Macedónia visszaszerzése fegyveres erővel) főszereplésével, a parlamentet feloszlatják, a kormány tagjait bebörtönzik. Magát a miniszterelnököt, Sztambolijszkit megölik, előtte<strong> megkínozzák</strong>: jobb kezét levágják, azzal az indokkal, hogy jobb kezével írta alá az 1919-es békeszerződést. A puccsban az összese ellenzéki párt részt vesz, a kommunistákat leszámítva, akik semlegességet hirdetnek: saját magyarázatuk szerint nem kívánnak részt venni a két „burzsoá tömb” egymás közti belharcában.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/st.jpg"><img class="size-full wp-image-10610 alignnone" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/st.jpg" alt="st" width="672" height="626" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Sztambolijszki szobra Szófia központjában</em></p><br/><strong>Borisz cár</strong> elismeri az új helyzetet, hivatalosan is kinevezi a puccsista kormányt. A puccs ellen felkelés robban ki az Agrárpárt hívei részéről, amit azonban az új kormány gyorsan lever.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/250lv.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10602" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/250lv.jpg" alt="250lv" width="1000" height="525" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Borisz cár egy korabeli bolgár bankjegyen</em></p><br/>Szeptemberben kitör a kommunisták szervezte felkelés, ami azonban csak Bulgára északnyugati részén ölt komolyabb méreteket. A felkelést leveri a kormány, majd betiltésra kerül a kommunista párt. A kommunista párt fő vezetői - köztük a későbbi kommunista diktátor, <strong>Georgi Dimitrov</strong> - a Szovjetúnióba menekülnek.<br/><br/>A puccsista kormány sikeresen használja fel a kommunista felkelés tényét saját legitimitása növelésére. A nyugat előtt a kormány azt hangoztatja, hogy ha nem lett volna puccs, a <strong>magyarországi Tanácsköztársaság</strong>hoz hasonló események következhetettek volna be Bulgáriában is.<br/><br/>A kommunista párt egyik frakciója ezután a terrorizmus útjára lép: 1925-ben <strong>felrobbantják</strong> a Szófia központjában lévő Szveta Nedelja katedrálist, egy gyászszertartás alatt, melyen a kormány és a hadvezetés több tagja részt vesz. Az egyik célpont maga III. Borisz cár, aki azonban végül – előzetes terveivel szemben – egy másik gyászmisére megy azon a napon. Összesen 213-an halnak meg. A kommunista terrorra a kormány ellenterrorral válaszol: a következő hetekben 500 embert ölnek meg – elsősorban a puccsista kormányt elutasító értelmiségieket - bírósági tárgyalás nélkül, a legnagyobb részüknek semmi közük nem volt a templom elleni terrorista merénylethez. Valójában még a bolgár kommunisták Szovjetúnióban lévő vezetősége sem értett egyet a terrorista akcióval, a végrehajtók egy, a vezetőségtől balrább álló frakcióból származtak.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/svnd1.jpg"><img class="size-full wp-image-10603 alignnone" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/svnd1.jpg" alt="svnd1" width="614" height="402" /></a> <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/svnd2.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10604" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/svnd2.jpg" alt="svnd2" width="976" height="322" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>a Szveta Nedelja székesegyház a merénylet után és ma</em></p><br/>1926-ban a kormányt támogató pártok két ellenséges frakcióra szakadnak: az olasz <strong>fasiszta</strong> modellt bevezetni kívánó radikálisokra és az ezt ellenző mérsékeltekre. A helyzetet kihasználja Borisz cár, hogy a radikálisokat menessze a kormányból. Az új kormány eltörli a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat, újraengedélyezi a betiltott pártokat (köztük a kommunistát is). Külpolitikailag a kormány folytatja elődje politikáját: fő szövetségesnek Olaszországot tekinti, mivel úgy véli, az Olaszországgal való szövetség útján lehetséges az elvesztett területek visszaszerzése. Viszont ezzel párhuzamosan a kormány rendezi a bolgár-görög kapcsolatokat: egyezmény születik a kölcsönös <strong>lakosságcseréről</strong>, amivel gyakorlatilag véglesz megszűnik Nyugat-Trákia bolgár jellege. A nyugat-trákiai bolgárokat elsősorban a Fekete-tenger partjára telepítik, ahonnan az ott élő görögök távoznak: mindkét részről a lakosságcsere erőszakos elemekkel zajlik, azaz a távozni nem kívánók is kénytelenek országot változtatni. Ezzel szűnik meg végleg a <strong>görög jelenlét</strong> a Fekete-tenger partvidékén.<br/><br/>Bulgária és Olaszország szövetségét erősíti Borisz cár és az olasz király, III. Győző Manó (III. Vittorio Emmanuele) lánya, Giovanna <strong>házassága</strong> 1930-ban. A cárné felveszi Bulgáriában a Joana nevet, de nem változtatja meg vallását, marad katolikus.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bjms.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10605" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bjms.jpg" alt="bjms" width="475" height="666" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Borisz cár és Joana cárné, két gyermekükkel: Marija Lujza hercegnővel és Szimeon herceggel (a későbbi cárral)</em></p><br/>1931-ben a kormány szövetségre lép az Agrárpárttal, közös választási koalíciót alkotva, mely megnyeri a választásokat. 1932-ben általános amnesztitát hirdet a kormány. Próbálkozások történnek a volt Antant-hatalmakkal való viszony rendezésére, sőt a <strong>Jugoszláviával való kapcsolatok</strong> normalizálásra.<br/><br/>A következő években kezdenek kiújulni az ellentétek a kormányban az Agrárpárt és a többi párt között. A kormány 1934-ben lemond. Ezt kihasználja III. Borisz cár, aki a hadsereg segítségével <strong>puccsot</strong> hajt végre: feloszlatja a parlamentet, hatályon kívül helyezi az alkotmány, betiltja az összes pártot. 1938-ig egyáltalán nincs parlament, majd azután csak pártonkívüliek vehetnek részt a választásokon. Egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig gyakorlatilag a cár az ország <strong>egyszemélyi vezetője</strong>.<br/><br/>A szinte diktatoriális hatalmat a cár a helyzet stabillázására használja. A belpolitikában államosítja a csődbe ment magánbankokat, állami bankot hoz létre a hitelezés élénkítésére. Felveszi a harcot a szinte már második hadsereggé vált VMRO-val, másik oldalon pedig a kommunistákkal. Az időközben megjelent nácibarát szervezetek semlegesítése céljából saját vezetése alatt hoz létre állami társadalmi szervezeteket (hivatásrendek, szakszervezetek, diákszövetségek), melyekben a tagság kötelező. A külpolitikában felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetúnióval, majd igyekszik baráti kapcsolatot kialakítani Jugoszláviával. (Erre válaszként a VMRO - mely a bolgár-jugoszláv barátságot árulásnak tekinti - a jugoszláv királyt 1934 októberében <strong>megöli</strong>, annak franciaországi látogatásakor.)<br/><br/>Németország 1936-ban bekövetkezett megerősödése után Bulgária igyekszik mind a két táborral jó kapcsolatokat kialakítani, azaz az olasz-német szövetséggel és a brit-franciával is, emellett a Szovjetúnióval is. Borisz cár személyes mottója: <strong>mindig Németországgal, sosem Oroszország ellen</strong>.<br/><br/>1938-ban a balkáni államok – Bulgária, Görögögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország – <strong>megállapodnak egymással</strong>, hogy az I. világháborúban nyertes államok lemondanak a vesztes államokat sújtó katonai korlátozásokról, azaz Bulgária és Törökország ezentúl szabadon fejleszthetik haderejüket. Ezzel párhuzamosan a két vesztes állam lemond arról, hogy katonai úton érvényesítse területi igényeit szomszédaival szemben. S Bulgária valóban ettől kezdve a politikai megoldásra összpontosít.<br/><br/>A cár egyszemélyi hatalmas jelentős gazdasági sikereket hoz. ezért támogatottsága magas. Ez az egyetlen időszak a XX. sz. során, amikor Bulgária a Balkán-félsziget élvonalában van, a második helyet elfoglalva a régióban.<a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/blkgdp.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10607" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/blkgdp.jpg" alt="blkgdp" width="329" height="248" /></a><br/><br/>Ez a politika folytatódik egészen a <a href="http://bircahang.org/bulgaria-ii-vilaghaboruban/">II.világháborúig</a>.<br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><p style="text-align: center;"><em>színek jelzése:</em></p><br/><p style="text-align: center;"><em><a href="http://maxval1967.wordpress.com/2012/05/14/bulgaria-teruleti-valtozasai/jel/" rel="attachment wp-att-2665"><img class="aligncenter size-full wp-image-2665" title="jel" src="http://i1.wp.com/maxval1967.files.wordpress.com/2012/05/jel1.png?resize=110%2C231" alt="" width="110" height="231" /></a></em></p><br/><p style="text-align: center;"><em>piros vonal – jelenlegi országhatárok</em></p><br/><p style="text-align: center;"><em>kék vonal – Bulgária határa a San Stefano-i békeszerződés szerint</em></p>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7280205744962730149.post-22043453162329162862015-12-10T16:12:00.000-08:002016-01-31T01:45:08.989-08:00Bulgária az I. világháborúbanBulgária <strong>óvatos</strong> az I. vh. kirobbanásakor. Ennek oka az <a href="http://bircahang.org/a-harmadik-bolgar-allam-ii/">1913-ben elszenvedett vereség</a> a balkáni háborúkban. Mind az elit, mind a közvélemény fél egy újabb háborútól, attól tartva, hogy abban az ország ismét a vesztes oldalra kerülhet.<a name='more'></a><br/><br/>Azonban mindez nem feledteti a megoldatlan kérdéseket, többek között a külföldön maradt <strong>bolgár többségű területek</strong> kérdését.<br/><br/>A bolgár politikai pártok 3 részre oszthatók ebben az időszakban:<br/><ul><br/> <li>a németpártiakra, akik a Központi Hatalmakat szeretnék támogatni,</li><br/> <li>az oroszpártiakra, akik az Antanttal szimpatizálnak,</li><br/> <li>s a radikális baloldaliakra (a kisebbik kommunista pártra, s a nagyobb parasztpártra), akik urópikus elméleteket hirdetnek (Balkáni Únió, azaz a balkáni országok egyetlen országban való egyesítése), emelett pacifisták, azaz nem támogatják egyik tábort sem.</li><br/></ul><br/>Kezdetben az ország semlegességenek álláspontja tűnik a többségi véleménynek, ennek lényege, hogy nem szabad megkockáztatni az ország belépését a háborúba, amíg nem lesz nyilvánvaló melyik oldal esélyes a nyerésre.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg41.png"><img class="alignnone size-full wp-image-10567" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/bg41.png" alt="bg41" width="760" height="587" /></a><em>Bulgária és a környező államok a I. vh. előtt</em></p><br/>A balkáni háború után a <strong>németpárti liberálisok</strong> gyakorlatilag választási csalással szereznek parlamenti többséget: a balkáni háborúk során megszerzett területeken élő, állampolgárság nélküli muszlim lakosság számára is lehetővé teszik a szavazást, s közben pedig lehetetlenné teszik ezeken az új területeken a választási kampányt a kormányt ellenző pártok számára.<br/><br/>De a németbarát kormány is <strong>semlegesség</strong>et hirdet a háború kirobbanásakor. A közvetlen feladat a pénzügyi csőd elkerülése volt, mivel Bulgária köteles volt kompenzációt fizetni a balkáni háborúkban nyertes államoknak. Az Antant-érdekeltségbe tartozó bankok csak kedvezőtlen feltételekkel voltak hajlandók hitelezni a bolgár kormánynak, mivel nem szerették volna erősíteni a semleges, de közismertelen németbarát bolgár kormányt. Végül osztrák és német bankok adtak kedvezőbb feltételekkel hitelt. Ez erősítette az orientációt a <strong>Központi Hatalmak</strong> felé, de még mindig nem jelentette az ország bekapcsolódását a háborúba.<br/><br/>A környező országok közül csak <strong>Törökország</strong> csatlakozott azonnal a háborúhoz, még 1914 augusztusában, a Központi Hatalmak oldalán. Románia 1916 augusztusáig semleges maradt a háborúban, Görögország csak 1917 júniusában lépett be a háborúba, mindkét ország az Antant oldalán. Szerbia pedig természetesen kezdettől az Antant oldalán állt, hiszen a Szerbia elleni osztrák-magyar hadüzenettel kezdődött az egész világháború.<br/><br/>Bulgária csak <strong>15 hónappal</strong> a háború kirobbanása után kapcsolódik be a háborúba, a Központi Hatalmak oldalán.<br/><br/>Ennek közvetlen oka sokrétű. Mind a két tábor igyekezett Bulgáriát a maga oldalára állítani. Az Antant azonban nem tudott komoly ajánlatot tenni, hiszen a vele szövetséges Szerbia területéből nem adhatott Bulgáriának, s a semleges Románia és Görögország rovására sem ígérhetett semmit, hiszen ezzel ezt a két országot az ellenséges tábor karjaiba taszította volna. Így a Antant egyetlen javaslata az volt, hogy Bulgária egyedül támadja meg Törökországot és <strong>csatolja magához</strong> a török területeket egészen az 1878. márciusi orosz-török békeszerződésben meghatározott vonalig.<br/><br/>Ezzel szemben a Központi Hatalmak megígérték a bolgár revíziós igények támogatását mind Görögországgal, mind Romániával, mind Szerbiával szemben, sőt rávették Törökországot, hogy adjon át Bulgáriának <strong>2 ezer négyzetkilométernyi</strong> területet a bolgár-görög-török határ vidékén, baráti gesztusként.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/1915.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10592" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/1915.jpg" alt="1915" width="1376" height="2197" /></a><br/><p style="text-align: center;">német propaganda képeslap, Ferdinánd cárral, valamint a bolgár parlament és a hadügyminisztérium épületével</p><br/>A bolgár hadbalépést erősítették a Központi Hatalmak <strong>sikerei</strong> a háború első szakaszában, a bolgár közvelemény úgy érezte, korabeli szóhasználattal, hogy az ország „lekési a vonatot”, ha tovább habozik, s ezzel elszalasztja a revízió megvalósítását. Azaz a háborúba lépés a Központi Hatalmas oldalán végül <strong>1915 októberében</strong> széles támogatottságot élvezett.<br/><br/>A bolgár hadsereg először Szerbia ellen indul meg, két irányban: nyugati irányban <strong>Macedónia</strong> szerb része ellen, s északnyugati irányban <strong>Niš</strong> felé.<br/><br/>Oroszország hadat üzen Bulgáriának, de komolyabb harci cselekmények nem történnek azon kívül, hogy az orosz haditengerészet lőni kezdi Várnát.<br/><br/>A macedóniai bolgár hadsereg önálló volt, míg az északnyugati irányban harcoló bolgár hadsereg a német főparancsnokság alatt álló erőknek alárendelten működött.<br/><br/>Az északnyugati hadtest feladata a német és az osztrák-magyar erőkkel együtt a szerb ellenállás letörése volt, míg a macedóniai hadtest azt akarta elérni, hogy a szerb erők ne kaphassanak erősítést az Észak-Görögországban lévő francia haderőtől. Mindkét cél elérése sikerült alig másfél hónap alatt.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/kladovo.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10591" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/kladovo.jpg" alt="kladovo" width="2122" height="1411" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>korabeli magyar propaganda képeslap</em></p><br/>Az október végén Szerbiába behatoló francia hadsereget a bolgár erők <strong>megverték</strong> november közepén, azok kénytelenek voltak visszavonulni görög területre. Maga Görögország <strong>semleges</strong> volt, de Thesszalonikiban partra szálltak francia és brit csapatok Szerbiát segítendő. Ebben az időben a görög király és a görög kormány nyílt konfliktusban álltak egymással: míg a király és hívei a szigorú semlegesség mellett álltak, addig a kormányzat és hívei Antant-pártiak voltak. Így történt meg az, hogy a kormány, függetlenül a királytól, behívta a brit és a francia csapatokat, amit viszont a király a görög szuverenitás megsértéseként értékelt. Németország és Ausztria-Magyarország a brit és francia csapatokat jelenlétét görög területen úgy tekintették, hogy azok a legitím görög vezetés akarata ellenére vannak ott, így <strong>nem tekintették</strong> Görögországot ellenséges államnak. A bolgár hadvezetés javasolta a görög területre való behatolást, a franciák megsemmisítése céljából, de ez ellen a német hadvezetés vétót emelt, ugyanis Németország szerette volna megnyerni szövetségesként Görögországot, ami lehetetlen lett volna, ha a Központi Hatalmak támadást intéznek görög terület ellen. Decemberben ugyanez megismétlődött a brit csapatokkal is, akik szintén behatoltak szerb területre, de vereséget szenvedtek a bolgároktól, ami után ők is visszavonultak Görögországba.<br/><br/>Szintén<strong> hibás döntésnek</strong> bizonyult a Központi Hatalmak azon elmélete, hogy a <strong>kapituláló Szerbia</strong> hadseregét felesleges fogolytáborba internálni, mert a demorizált csapatok önmaguktól felbomlanak. A valóságban a szerb hadsereg harci morálja magas maradt a vereség ellenére, s szervezetten sikerült eljutniuk az albán tengerpartra, majd onnan <strong>Korfu</strong>ra, ahonnan már a következő évben át lettek csoportosítva Thesszalonikibe, ahol aztán komoly szerepet játszottak az Antant dél-balkáni győzelmében 1918-ban.<br/><br/><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/wwiu.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10593" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/wwiu.jpg" alt="wwiu" width="504" height="328" /></a><br/><p style="text-align: center;">német propaganda képeslap, a 4 uralkodó: Németország, Ausztria-Magyarország, Törökország, Bulgária</p><br/>A bolgár csapatok szerepe <strong>1916 augusztusában</strong> lett ismét fontos. Ekkor a Thesszalonikiben állomásozó francia és szerb csapatok támadást terveznek Bulgária ellen, amiről a német hadvezetés kémein keresztül tájékoztatást kapott, így megelőző csapás indul. A harc decemberig tart, egyik fél sem képes meghatározó győzelmet elérni, az eredmény gyakorlatilag a frontvonal stabilizálása.<br/><blockquote>Egy mellékes esemény: 1916-ban Bulgária áttér a <strong>gregoriánus naptár</strong>ra. 1916. március 31. után április 14. következik. Mivel a Bolgár Ortodox Egyház egészen 1968-ig marad a juliánus naptárnál, így 1916-1967 között a Karácsony Bulgáriában a polgári naptár szerinti január 7-re esik.</blockquote><br/>Ezzel párhuzamosan Románia belép a háborúba, mivel az orosz-német fronton való jelentős orosz győzelmeket látva elérkezettnek látja az időt Erdély megtámadására. Válaszként Bulgária megtámadja délről Romániát, s elfoglalja egész Dobrudzsát: a terület déli része Bulgária része lesz, míg az északi részen közös bolgár-német-török katonai közigazgatás kerül bevezetésre a háború végéig. <strong>Románia</strong> decemberben kapitulál.<br/><br/>A katonai helyzet stabil marad a következő másfál év során. 1917-ben <strong>Oroszország</strong> kilép a háborúból, majd 1918 májusában Románia szintén <strong>különbékét köt</strong> a Központi Hatalmakkal. Ellenkező irányú lépés, hogy Görögország 1917 júniusában belép a háborúba az Antant oldalán. Természetesen a döntő momentum <strong>az USA belépése a háborúba</strong> az Antant oldalán 1917 áprilisában, mely végül győzelemre vezeti az Antant- szövetséget.<br/><br/>A cár, látván, hogy az Antant erők győzelme várható, júniusban leváltja a liberális kormányt, helyére <strong>Antant-párti kormány</strong>t nevez ki, melyben szociáldemokrata és agrárpárti miniszterek is részt vesznek.<br/><br/>A bolgár hadsereg eközben sikeresen tartja pozíciót, még 1918 szeptemberében is képes győzelmet aratni a brit és görög erőkön. Az első komoly Antant-győzelem a bolgár hadsereg ellen szeptember végén történik, Macedóniában. A vesztes bolgár katonák között <strong>felkelés</strong> alakul ki, kb. 8 ezer katona elhagyja a frontot és megindul Szófia felé. Szófiától nyugatra <strong>Radomir</strong>ben az összegyűlnek katonák, ott az agrárpárt vezetője <strong>Alekszandar Sztambolijszki</strong>, akit a kormány azért küld a helyszínre, hogy visszairányítsa a fellázadt katonákat a frontra hamarosan a felkelés élére áll, ami után a felkelők kikiáltják a köztársaságot, s követelik a háború felelőseinek megbüntetését. A felkelést a bolgár hadsereg kormányhű egységei és német csapatok verik le.<br/><br/>A <strong>polgárháborús helyzet</strong> arra készteti a bolgár vezetést, hogy szeptember 29-én tűzszünetet kérjen az Antant-hatalmoktól. A megállapodás értelmében Bulgária köteles visszavonulni minden a háború során elfoglalt területről, s engedni az ország megszállását francia és brit erők által. Vállalva a felelősséget a kialakult helyzetért Ferdinánd cár október 3-án<strong> lemond a trónról</strong> fia, a 26 éves Borisz javára, s önkéntes száműzetésbe vonul, először Magyarországra megy – Murányalján volt birtoka, a mai Szlovákia területén -, majd onnan Coburgba, Németországba távozik, ahol haláláig (1948) él, azaz öt évvel túléli Boriszt.<br/><p style="text-align: center;"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/grob-ferdinand.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-10597" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/12/grob-ferdinand.jpg" alt="grob ferdinand" width="278" height="543" /></a></p><br/><p style="text-align: center;"><em>Ferdinánd cár sírja Coburgban</em></p><br/>Bulgária tehát<strong> elveszti a háborút ismét</strong>. Háború előtti területeihez képes további területeket veszít: Szerbia 4 kisebb határmenti területet kap, s a gazdaságilag legsúlyosabb veszteség Görögország javára egész Nyugat-Trákia elvesztése, mellyel megszűnik Bulgária kijárata az <strong>Égei-tenger</strong>re. Ez a határvonal egyezik Bulgária mai határaival, leszámítva Dobrudzsát, melynek a déli sávját az ország sikeresen visszaszerzi Romániától 1940-ben, s meg is tartja azt sikeresen a II. vh. után.<br/><br/><em>Folytatás <a href="http://bircahang.org/bulgaria-a-ket-vilaghaboru-kozott/">itt</a>.</em><br/><br/><a href="http://maxval1967.wordpress.com/2012/05/14/bulgaria-teruleti-valtozasai/bg5/" rel="attachment wp-att-2670"><img class="aligncenter size-full wp-image-2670" title="Bulgária és szomszédai" src="http://i1.wp.com/maxval1967.files.wordpress.com/2012/05/bg51.png?resize=584%2C450" alt="" width="569" height="439" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>Bulgária és a környező államok az I. vh. után</em></p><br/><p style="text-align: center;">*</p><br/><p style="text-align: center;"><em>színek jelzése:</em></p><br/><a href="http://maxval1967.wordpress.com/2012/05/14/bulgaria-teruleti-valtozasai/jel/" rel="attachment wp-att-2665"><img class="aligncenter size-full wp-image-2665" title="jel" src="http://i1.wp.com/maxval1967.files.wordpress.com/2012/05/jel1.png?resize=110%2C231" alt="" width="110" height="231" /></a><br/><p style="text-align: center;"><em>piros vonal – jelenlegi országhatárok</em></p><br/><p style="text-align: center;"><em>kék vonal – Bulgária határa a San Stefano-i békeszerződés szerint</em></p>maxvalhttp://www.blogger.com/profile/05472037743203056303noreply@blogger.com2